Diverzitás és befogadás Avagy hogyan szocializálódunk sokszínű környezetben?
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | cultural diversity diversity in the workplace. esélyegyenlőség gender organizational culture |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29551 |
| Kivonat: | Szakdolgozatom alkalmával a munkahelyi diverzitás és befogadás témáit jártam körbe. Fontos és aktuális témának tartom a diverzitást. Fontos, hiszen tapasztalataink könnyedén gyarapodhatnak a szoros és változatos kapcsolatoknak köszönhetően, továbbá a szervezeti diverzitás-tudatosság legyűrheti a diszkrimináció elleni harcot a világban (Toarniczky, A. 2012). Aktuális, hiszen a diverzitás és befogadás kérdése egyik legfontosabb napirendje a szervezetek számára, akár így vagy akár úgy, de a téma nagy többségben már felmerült a vállalatoknál. A kutatási kérdések rész alatt megfogalmaztam a felvetéseket, aminek szerettem volna utánajárni a szakirodalmi és primer kutatás alkalmával. Leginkább szerettem volna arra választ kapni, hogy a kirekesztett csoportok (diverzitáscsoportok) miképp érvényesülnek/milyen a megélésük a munkahelyen. A témát azért választottam, mert nem csak közel áll hozzám, hanem mert a szakmai gyakorlati helyemen lehetőségem volt kidolgozni és tevékenykedni a 2020-as diverzitás projektben. A szakirodalmi részben a diverzitás társadalmi és gazdasági kérdéskörét boncolgattam, kitértem a diverzitás jelentésére és jelentőségére. Többféle definíciót emeltem be, és megállapítható, hogy a munkahelyi diverzitás tágan fogalmazva azokkal az eltérő kulturális és demográfiai hatásokkal foglalkozik, amelyeket az alkalmazottak hoznak magukkal a szervezetbe, ahol dolgoznak” (Toarniczky, A. 2008, p. 18). A továbbiakban bemutattam a társadalmilag kirekesztett csoportokat (diverzitáscsoportok), majd két nagy kategóriát; a gender és nemzeti és kulturális alapon történő diverzitáscsoportot ki is bontottam és elemeztem. Megállapítható, hogy ezen társadalmi csoportok számára az inklúzió szükséges volna a munkaerőpiacon. Kiemelném Toarniczky Andrea, Primecz Henriett, Lynn Shore és Joan Acker írásait, az Ő munkásságuk segített engem abban, hogy feltárjam a diverzitás és a kirekesztett csoportok kérdéskörét. Másodsorban a diverzitásmenedzsmentre és az inklúzióra fókuszáltam. Megállapítható, hogy a gazdaságban van helye a diverzitásnak és kezd effektív vállalati eszközzé válni a használata. A diverzitás fogja a társadalmi, gazdasági, erkölcsi gondolatot jelenteni, és az inklúzió lesz a cselekvés, amely lehetővé teszi a diverzitáscsoportok esélyegyenlőségét. Dolgozatomban kitértem az inklúzióra is: „A munkahelyi befogadást a megbecsülés szintjeként definiáljuk, miszerint a diverzitáscsoportok milyen mértékben érzékelik a társaktól és vezetőségtől a megbecsülést, illetve van e észlelés az őket érintő szervezeti intervencióra” (Shore, L. et al., 2011, p. 7). Bemutattam egy szervezetfejlesztési módszert is Mustafa Özbilgin munkái nyomán. Az intervenciós modell (Özbilgin, 2013) ismerete és használata lehetővé teszi, hogy a szervezet egy befogadó szervezeti kultúrát eredményezzen. A modell szemléletével haladtam tovább az írásom során, illetve Özbilgin több gondolata segítségemre volt. Annak érdekében, hogy a diverzitás és befogadás értelmet nyerjen bemutattam a diverzitásmenedzsment keretében diverzitást támogató HR és vezető eszközöket is. Megismerhetjük, hogy bizonyos eszközök és fejlesztések ismeretében hatékonyabbá tehetjük a vállalatot. A továbbiakban a kutatási kérdéseimre kerestem a választ. A módszertani részben bemutattam, hogy fókuszcsoportos beszélgetések keretében beszélgettem néhány diverzitáscsoporttal és a többségi társadalommal. Az interjúkat tartalomelemzés módszerével dolgoztam fel, majd azokat a kutatási eredmények rész alatt prezentáltam. Az eredmények alapján arra jutottam, hogy a szervezetben a diverzitáscsoportok támogatják a diverzitás és befogadás kérdéskörét, azonban vannak még olyan területek amelyeket gyakorolni kellene a sikeresebb együttműködés érdekében. Számtalan olyan idegen nyelvű kutatással találkoztam, ahol számottevő a diverzitás és a gondolatmenet, de a tényleges cselekvés és kezdeményezés a befogadás volna, igazából azon tudnánk a továbbiakban dolgozni. |
|---|