Az Uniós Fejezeti Főosztályon alkalmazott informatikai rendszerek és használatuk
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | adatbázis EU támogatás - EU pályázat informatikai rendszer(ek) minisztériumok operatív program(ok) |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29579 |
| Kivonat: | Dolgozatom célja, mint az már a címből is kiderül, az Uniós Fejezeti Főosztályon alkalmazott informatikai rendszerek bemutatása. Mivel gyakorlatom során úgy vettem észre, hogy a Főosztályon előszeretettel használnak többféle megoldást szoftverek terén a munkafolyamatok támogatásához, elvégzéséhez, így ezt egy érdekes témának találtam. Az informatikai rendszereket illetően néhány azok használatát igénylő feladat is bemutatásra kerül, melyek segítik szemléltetni azt, hogy egy-egy program segítségével mit és hogyan lehet teljesíteni. A záródolgozat gerincét az EUPR program adja, mely a 2014-2020., illetve a jelenlegi, 2021-2027-es költségvetési ciklus legfőbb szoftvere, melyen keresztül nyomon lehet követni a pályázatokat és a támogatásokat. Kezdésképpen itt megemlítek néhány segédprogramot, majd bemutatásra kerül pár főbb alkalmazási területe a szoftvernek, többek között a támogatási szerződéseket és az utalványozást érintően. Ezután a Forrás SQL-ről esik szó, ezt a Számviteli és a Pénzügyi Osztályon is napi szinten használják. Előbbinél jelentős segítséget jelent a munka során, így főképpen számviteli oldalról közelítettem meg a használatát. Mivel államháztartási könyvelésről van szó, így írtam az ehhez szükséges kódrendszerről, valamint az egyik, számomra addig ismeretlen könyvelői feladatról, a kontírozásról. A Likviditáskezelő programról szükségszerűnek láttam, hogy írjak pár sort, mivel szintén egy több osztályt átívelő szoftverről van szó. Habár az elvégzett feladatokhoz használt rendszerek nagyrészét már lefedi a fentebb említett három rendszer, még további felületeket is alkalmaznak, melyek legalább heti szinten felmerülnek a munkavégzés során. Ebből egyik a Magyar Államkincstár által felügyelt Eadat, vagy a Pénzügyminisztériummal való kommunikációhoz használt KAR. Mivel az előző költségvetési ciklus fő rendszerét, az EMIR-t még dokumentumok megtekintéséhez fenntartják, ezt is megemlítem dolgozatomban, valamint további rendszereket, melyek segítik vagy a más intézményekkel, Főosztályokkal való közös munkát, vagy egyéb, szervezeten belüli feladatköröket. Szemléltetésképpen beillesztettem pár grafikont is, melyen jól látható pár érdekes adat a pályázatokat, támogatásokat illetően. Forrásként leginkább a rendszerekhez használt kézikönyveket, a feladatok használatát, megértését segítő szakirodalmat használtam fel, ezek mindegyike a terület egy szakértőjétől származik. Bizonyos esetekben kormányrendeletekből idéztem a pontosság érdekében. Konklúzióként elmondható, hogy az okosan kidolgozott informatikai rendszereknek köszönhetően jelentősen könnyebb a mindennapi munkavégzés, továbbá segíti az átláthatóságot, megértést is. Az elvégzendő munka ellenőrizettebb környezetben folyik, kisebb a hibalehetőség. Érdemes szem előtt tartani, hogy a 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozás óta ezen programok szembetűnő változáson mentek keresztül, továbbá lefedik a legtöbb feladatot. Mivel fontos iratokról, dokumentumokról van szó, így sok esetben a nyomtatás nem elkerülhető, ám ebben is látványos előrelépés mutatkozik. |
|---|