A lakáspiac is karanténban? COVID-19 hatása a budapesti lakáspiacra
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
További közreműködők: | |
Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
Kulcsszavak: | lakásépítés lakáshelyzet lakásstatisztika statisztikai módszerek vírusok |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29590 |
Kivonat: | Szakdolgozatomhoz mindenképp egy olyan témát szerettem volna választani, ami fontos mozgatórugója a gazdaságnak, mindennapi beszédtéma a társadalomban és nem mellesleg az én érdeklődésemet is felkelti. Ezért esett a választásom a lakáspiaci statisztikára, amin belül budapesti lakáspiacot vizsgáltam több szempontból. Úgy gondolom, hogy a szakdolgozatom témaválasztása, olyan kérdésekre keres választ, amelyek nem csak a befektetőket vagy az ingatlanokkal foglalkozó szakembereket foglalkoztatja, hanem akár a velem egykorú fiataloknak is érdekli, azokat, akik tervezik a jövőjüket és ingatlanvásárláson gondolkoznak. Az ingatlanpiac definícióját nehéz megfogalmazni, talán az egyik legtalálóbb leírás 1994-ben született a TEGOVOFA (The European Group of Valuers of Fixed Assest) által, amelyet magyar nyelvre is lefordítottak, itthon Ingatlanértékelési kézikönyv címen jelent meg. A TEGOVOFA szerint az ingatlanpiac olyan egyének, illetve vállalatok csoportja, akik egymással kapcsolatban állnak ingatlanügyletek lebonyolítása céljából.” (INGATLANÉRTÉKELÉSI KÉZIKÖNYV,1994). A lakáspiaci árindexet többféleképpen lehet számítani többek között egyszerű mutatókkal, többszöri eladáson alapuló módszerrel, hedonikus módszerrel, hibrid módszerrel és értékelésen alapuló származtatott indexxel. A lakáspiac mélypontra került a 2008. évi világválság után, ezért szükség volt létrehozni különböző lehetőségeket, amellyel segíteni tudják a piac fellendülését. A 2015. évtől kezdve számos ilyen támogatás lett bevezetve, amelyek közül a két legnépszerűbb lakásvásárlási támogatás a Családi Otthonteremtési Kedvezmény és a 2019. évben bevezetett Babaváró Hitel. Az adatok alapján a támogatások nem tudták egyensúlyozni a koronavírus hatásai, csak enyhíteni tudták azokat. Az évek alatt 2015-től folyamatos növekedés volt megfigyelhető az összes vizsgált területen. A lakáspiacra kedvező hatással volt a javuló gazdasági helyzet, a növekvő kereslet és a kormány által hozott támogatások. A növekedés először a 2019. év végén kezdett visszaesni, majd a COVID-19 megjelenésével csökkenés következett be a 2020. évben, amely várhatóan folytatódni fog a következő időszakban is. Kutatásként egy kvantitatív felmérést választottam, kérdőív formájában valósult meg, mely során kiderült, hogy a kitöltők nagy százaléka a legkorábban 5 év múlva tervezi a lakásvásárlást, amelyben a szülők támogatására is számítanak. A válaszadók közel felét a szülők a lakás árának kisebb részével tudják segíteni. A további költségeket leginkább saját megtakarításból és hitelekből tervezik fedezni. |
---|