A frontend webfejlesztés fontossága napjainkban
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | adatbázis JavaScript objektumorientált programozás Webfejlesztés weboldal |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29591 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg29591 | ||
| 005 | 20210316130032.0 | ||
| 008 | 210316suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Ponyiczki Dominik | |
| 245 | 1 | 2 | |a A frontend webfejlesztés fontossága napjainkban |c Ponyiczki Dominik |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Napjainkban az informatikai technológiák folyamatos fejlődése egyszerűbbé, valamint hatékonyabbá teszik a munkánkat, illetve a mindennapjainkat is. Meghatározó szerepe van a világhálónak az üzleti szférában, a civil felhasználás mellett. A webes alkalmazások, különböző vállalatirányítási rendszerek nagyban segítik a cégek munkáját, így manapság a fejlesztésük egyre fontosabb, ha nem az egyik legfontosabb szerepet tölti be a stratégiájukban. A téma aktualitását számomra az adja, hogy ebben a munkakörben dolgozom, valamint a jövőben is maradnék ezen a pályán, mivel az informatikának a fejlesztés ága érdekel a leginkább. A gyakorlatom alatt számos tudást sajátíthattam el. Temérdek motivációt nyújt nekem, hogy ez a szakma folyamatos tanulást igényel, a technológiák fejlődése miatt. A célom, hogy a mai modern webfejlesztésről átfogó ismeretet adjak át, illetve, hogy az olvasó betekintést nyerjen egy alkalmazás fejlesztésének menetéről, valamint a hozzátartozó technológiákról. A szakdolgozatomat két fő részre bontottam. Az első felében ismertettem a fejlesztésem során felhasznált technológiák elméleti részét. Bemutattam a webfejlesztés alappillérét, a HTML-t, mint leírónyelvet, a SASS-t, mint stílusleíró nyelvet, ami segítségével az alkalmazás külalakját alakítottam, illetve a mobil nézetet is ezzel formáltam meg. A javascript programozási nyelvről is ejtettem szót, amiben fejlesztettem az egész munkámat. A Vue.js keretrendszeréről írtam egy rövid ismertetőt, ami a webes alkalmazás frontend fejlesztésében segítette a munkám, illetve összehasonlítottam a konkurenseinek számító React, illetve Angular keretrendszerekkel. A Node.js nyíltforráskódú szoftverrendszert is ismertettem, ami segítségével webszervereket tudunk építeni. A backend részét a munkámnak ennek segítségével készítettem el. Írtam a nyíltforráskódú MySQL SQL alapú relációs adatbáziskezelőről, ami az adatbázis felépítésében, illetve kezelésében segítette a munkám. Továbbá szót ejtettem a Docker-ről, ami egy nyílt platform, alkalmazások futtatására, szállítására, illetve fejlesztésére. Ennek a jellemzése követte a GitHub leírása, ami egy weboldal, felhő-alapú szolgáltatással, ami segíti a fejlesztőket tárolni, illetve kezelni a kódjaikat, valamint nyomon követni és ellenőrizni tudják a változásokat. A Git-et használja forráskód változásainak figyelésére, ami egy nyílt forráskódú verziókezelő rendszer. A szakdolgozatom elengedhetetlen része a szakmai gyakorlatom során végzett egyik projektemnek a bemutatása, ami a gyakorlati részét képezi. Ennek kifejtésére, illetve magyarázatára a tanulmányom második részében került sor. A webes alkalmazás egy log megjelenítő felület egy vállalatnak, akiknek szükséges, hogy a felhasználóik az általuk szolgáltatott mobilinternetből mikor, illetve mennyi adatmennyiséget használtak. Fontosnak találtam a részletes magyarázatot a kódrészletekhez, mivel ezzel is tudom igazolni a saját munkámat, illetve a megszerzett tudásomat is át tudom adni ezáltal. Az alkalmazás ismertetését a hozzátartozó router leírásával kezdtem, ami segíti az egyoldalas alkalmazások felépítését. Ezután a middleware-ről ejtettem néhány szót. A munkám során a Node.js keretrendszerét használtam, az Express-t. Ismertettem az alkalmazás adatbázisának felépítését, ami a projekt egyik legfontosabb részének számít, illetve az általam létrehozott táblákat, amelyeknek a funkcióit is szemléltettem. MySQL adatbáziskezelőt, illetve a táblák létrehozásához Adminer-t használtam. Bemutattam az autentikáció, valamint a bejelentkezés folyamatát. Ebben a részben ismertettem az autentikációhoz használt JSON Web Token-t, illetve a bejelentkezés folyamatát a frontend oldaltól, a backend oldalig leírtam, ezenfelül a hozzá tartozó kódrészletekhez magyarázatot is társítottam. Az elfelejtett jelszó kezelését is kifejtettem, ami lehetővé teszi, hogy amennyiben a felhasználó nem emlékszik a jelszavára, akkor egy újat tudjon megadni magának. A webes alkalmazás fő funkcióját, a log megjelenítését részleteztem. Bemutattam a Users menüpontban lévő funkciókat: a felhasználói adatok megjelenítését, illetve az új felhasználó hozzáadását. Összességében a szakdolgozatom segített mélyebben elmerülni a munkám során használt technológiák elméleti részében, így ezt a megszerzett extra tudást tudom majd a további munkám során kamatoztatni. | |
| 695 | |a adatbázis | ||
| 695 | |a JavaScript | ||
| 695 | |a objektumorientált programozás | ||
| 695 | |a Webfejlesztés | ||
| 695 | |a weboldal | ||
| 700 | 1 | |a Albert András |e ths | |
| 700 | 1 | |a Fauszt Dr. Tibor |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29591/1/Ponyiczki_Dominik_F9EEKV.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29591/2/BA_TO_Ponyiczki_Dominik_F9EEKV.pdf |z Dokumentum-elérés |