Takarékszövetkezeti csődhelyzetek Magyarországon a 2008-as gazdasági válságot követően
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | compliance csődhelyzet etikai kódex felszámolási eljárás gazdasági válság integrációs folyamatok kockázatelemzés Országos Betétbiztosítási Alap Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete Takarékbank Zrt. takarékszövetkezetek |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29620 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg29620 | ||
| 005 | 20210316130246.0 | ||
| 008 | 210316suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Rékási Zoltán | |
| 245 | 1 | 0 | |a Takarékszövetkezeti csődhelyzetek Magyarországon a 2008-as gazdasági válságot követően |c Rékási Zoltán |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Témavázlat Szakdolgozatomban a magyar takarékszövetkezeti rendszer működését vizsgáltam meg. A szakirodalom, és saját tapasztalataim összegyűjtése folyamán, azokat a szempontokat követtem nyomon, amelyek a hazai szövetkezeti-hitelintézeti terület egyes történelmi időszakokban „esedékes” átalakulását, kritikus állapotát jellemzi. Bepillanthatunk azokba a történésekbe, amelyek meghatározó szereplőjévé tették az ágazatot, növelték vagy csorbították jóhírét, tekintélyét. A bevezetőben a válság legfontosabb mozzanatait kísérhetjük figyelemmel. Számadatok bizonyítják, milyen állapotban sodródott az ország a 2000-es években, a gazdasági összeomlás szélére, milyen (megszorító) intézkedések és hitelek váltak szükségessé a pénzügyi csőd, a fizetésképtelenség elkerülése érdekében. A „Téma időszerűsége” című fejezetben már ténylegesen kitérek azokra az okokra, amelyek halaszthatatlanná tették a takarékszövetkezetek megreformálását, Egy olyan szervezet létrehozásának a folyamatát vázoltam fel, amely színvonalas, modern kereskedelmi bankokkal szemben is versenyképességet eredményez. Előzetesen szó esik azokról a tényezőkről, melyek során nem gazdasági válsághoz, hanem egyéb bűnesetek elkövetéséhez kapcsolódó csődök, kártalanítások, jogellenes cselekmények kerültek napvilágra. A fejezet további részei: · Kérdések az Esettanulmányhoz -> Válaszok az Esettanulmányban. · Célkitűzések meghatározása -> A téma vázlatos kialakítása. · Hipotézisek -> Feltevések igazolása az „Esettanulmány” elemzésével. A második fejezetben, a takarékszövetkezet definícióival, a hazai szövetkezeti rendszer történelmi áttekintésével, a liberalizációs „fejlesztésekkel”, a kétszintű bankrendszer, valamint az ezt követő évek, a szektorra kifejtett hatásaival, és a 2013-ban beinduló integrációs folyamattal foglalkozik. A harmadik fejezet a terület működését szemlélteti napjainkban. Fontosnak tartottam kiemelni azokat a szabályozókat, amelyek fenntartják az országos méretű hálózatot, szavatolják a prudens működést és a pénzügyi szolgáltatás zavartalan ellátását. A követelményrendszer az alábbi területeket öleli fel: · Megfelelőség (Compliance – Összeférhetetlenségi elvek), · Kockázatkezelés – Operatív kockázatkezelési eszköztár bemutatása, · Etikai Kódex – A tisztességes hitelezői magatartásról. Elvárt erkölcsi normák. A negyedik fejezet az integráció tagjainak működését támogató intézményi rendszert foglalja össze. A szervezetek jellemzésekor az MTB Takarékbank Zrt., az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ), továbbá az ide köthető Tőkefedezeti Közös Alap tevékenységi körébe tartozó feladatokkal és jogszabályi rendelkezésekhez kapcsolódó kötelezettségeivel ismerkedünk meg. Az ötödik fejezetben megjelenő számadatok a takarékszövetkezetek 2004-2019 közötti mérlegeredményeit tükrözik. Tanúi lehetünk a pénzügyi-szervezeti leépülésnek, ezzel magyarázatot is kapunk, hogy miért volt fontos az Integrációs Törvény mihamarabbi életbe léptetése és a korszerűsítés megkezdése. Az „Esettanulmányban” szereplő történetek módszeresen épülnek rá az előző fejezetek mondanivalójára. A 6. fejezet első részében azok a takarékszövetkezetek elleni bűncselekmények kerülnek terítékre, ahol az Országos Betétbiztosítási Alapnak nem kellett kártérítést fizetnie. A rablótámadás és az alkalmazottak által elkövetett jogellenes cselekmények nem haladták meg azt a mértéket, amivel működés veszélybe került volna, az eltulajdonított pénzek egy része megtérült. A második részben nagyságrendileg komolyabb bűneseteket illusztrálom. Itt olyan folytatólagosan elkövetett törvénytelenségeket követtek el külső- és belső érintettségű személyek, melyek a gazdasági bűncselekmények „felső tízezer” osztályába sorolandók. Az ügyek csőddel és felszámolással végződtek, valamint a betétesek kártalanításával, ami azt jelenti, hogy az eltulajdonított vagyon nem került elő. A történetekből bizonyossá vált, hogy milyen kockázatos volt egy-egy fiók működése a fehérgalléros bűnözők tevékenységének következtében, milyen csorba esett a jó hírnéven, milyen összefonódások alakultak ki az összeférhetetlenség elveinek megsértésével, továbbá a felsőbb szervek felülvizsgálati, ellenőrzési hiányosságai, hibái is veszélyek hordozói voltak a maguk nemében. Láthatóvá vált, hogy nem a gazdasági válság, hanem a bűnözői hajlam szedte inkább az áldozatait a takarékszövetkezeti szektorban. A kutatási hipotézisek fejezetében elemzésre kerülnek a szakdolgozat elején kialakított felvetések, amelyek az történések tükrében vagy elfogadhatónak bizonyulnak, vagy teljes egészében elvetendők. A „Megoldások és válságkezelés” ötletgyűjtemény célja: miként lehetne kiküszöbölni azokat a történéseket, amelyek kockázatokat hordoznak magukban. Természetesen az idő elteltével a „kiskapuk” bezáródnak, de mivel a bűnözői fantázia igen színes és széles skálán mozog, újak is kitárulnak majd. Összefoglalás A takarékszövetkezeti rendszer több gyökeres változáson esett át, mióta meghonosodott a mozgalom hazánkban. Azonban a legéletképesebb változat feltételezéseim szerint napjainkra alakult ki. A több száz elszórt vidéki fiókból, egy egységes arculatú és közös elveken alapuló platform fejlődött ki, központi irányítással. A 2013. évi CXXXV. törvény, mely a takarékszövetkezetek egységesítését és egy erős intézményrendszer létrejöttét célozta meg, 2020 nyarára megvalósult. Bár jelentős visszaesést mutattak a számok a szabályozás bevezetése után, de az integráció rendben lezárult, és legyünk optimisták: a „gépezet” üzemel! Az elkövetkező évek stratégiai fontosságúak lesznek a szervezet életében. Az egykor alacsony színvonalon vegetáló, csekély tőkeállományú, nagy pénzügyi kockázatoknak kitett egységek a közös porondon most szintet léphettek, és a nagy ütemben végbemenő fejlesztések következtében rövidesen felzárkóznak a kereskedelmi bankoktól elvárt, minőségi szolgáltatók csoportjába. | |
| 695 | |a compliance | ||
| 695 | |a csődhelyzet | ||
| 695 | |a etikai kódex | ||
| 695 | |a felszámolási eljárás | ||
| 695 | |a gazdasági válság | ||
| 695 | |a integrációs folyamatok | ||
| 695 | |a kockázatelemzés | ||
| 695 | |a Országos Betétbiztosítási Alap | ||
| 695 | |a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete | ||
| 695 | |a Takarékbank Zrt. | ||
| 695 | |a takarékszövetkezetek | ||
| 700 | 1 | |a Nagy Dr. Gyula |e ths | |
| 700 | 1 | |a Pocsai Dr. Erzsébet |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29620/1/R%C3%A9k%C3%A1si%20Zolt%C3%A1n%20-%20STEQZG%20-%20Szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29620/2/R%C3%A9k%C3%A1si%20Zolt%C3%A1n%20-%20STEQZG%20-Szakdolgozat%20%C3%B6sszefoglal%C3%B3.pdf |z Dokumentum-elérés |