„Kurzarbeit” vs létszámcsökkentés a Covid19 válság idején
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | bértámogatás covid19 csökkentett munkaidő Kurzarbeit létszámcsökkentés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29679 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg29679 | ||
| 005 | 20210316130627.0 | ||
| 008 | 210316suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Németh Rita | |
| 245 | 1 | 0 | |a „Kurzarbeit” vs létszámcsökkentés a Covid19 válság idején |c Németh Rita |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Gyorsan - és még inkább - váratlanul érkezett a legújabb gazdasági világválság. Mindenkit felkészületlenül ért: kormányokat, vállalati szektort és egyéneket egyaránt. Az egészségügyi védekezés mellett, a gazdaság életben tartása és a munkahelyek védelme a legfontosabb feladat az országok számára. Ez utóbbi kezelésére a legtöbb európai állam alkalmazott Kurzarbeit jellegű bértámogatást, vagy ahhoz hasonló munkahelyvédelmi programot. Amíg 2020. tavaszán válság sújtotta munkáltatóm budapesti irodájában a menedzsment több száz fős csoportos létszámcsökkentés mellett döntött, addig a német anyavállalatnál csökkentett munkaidőt vezettek be Kurzarbeit támogatás igénybevételével. Dolgozatom célja, hogy elemezzem és összehasonlítsam a 2020-as magyar és a német kormányzati „Kurzarbeit” modelleket, valamint vállalat példán keresztül, alternatívák kidolgozásával bemutassam a modell(ek) alkalmazhatóságát. A „Kurzarbeit” mint csökkentett munkaidős foglalkoztatás legfontosabb előnye, hogy a munkaerőkereslet visszaesése esetén nagy rugalmasságot biztosít a munkaerőpiac és a foglalkoztatók számára: az állam támogatást nyújt, és ezáltal a munkáltatókat a létszámleépítés helyett a munkaidő átmeneti csökkentésére ösztönzi. Hátránya ugyanakkor, hogy gátolja a munkaerő piaci mozgását a termelékenyebb és munkaerőhiánnyal küzdő szektorok/vállalatok irányába. Az objektív összehasonlításhoz hozzátartozik, hogy amíg a Kurzarbeit, mint intézmény Németországban több mint 100 évre tekint vissza, hazánkban meglehetősen új megoldásnak számít. Kutatásomból kiderül, hogy Németországban 2020-ban rekordszámú munkavállaló részesül Kurzarbeit támogatásban (a foglalkoztatottak 16%-a): a vállalatok több, mint a fele alkalmazza, ezzel a német munkaerőpiacot a mostani válság során is stabilan tartja. A magyar „Kurzarbeit” típusú csökkentett munkaidős bértámogatás hatóköre ettől messze elmarad, mind annak hosszát, mind a maximális munkaidőcsökkentési lehetőségét (75% vs 100%), mind pedig a támogatás felső korlátját tekintve. Ez az eredményekben is tükröződik: a rendelkezésre bocsátott büdzsé alig ötöde a cégek épp csak 2,5%-ánál a foglalkoztatottak 4,6%-át támogatta. Ennek oka a konstrukció kiforratlanságában, gyors bevezetésében, alacsony ismertségében keresendő. Összeségében az látható, hogy ez az eszköz hazánkban (egyelőre) nem sikeres megoldás. Az Avis Budget autókölcsönző vállalatcsoport budapesti szolgáltatóközpontja speciális helyzetben van, mivel SSC profilja eltér az anyavállalat turizmushoz kapcsolódó főprofiljától. Kutatásom azokra az okokra mutat rá, amelyek miatt az Avis budapesti szervezeténél a „Kurzarbeit” típusú támogatás nem volt alkalmazható: a támogatási periódus túl rövid ahhoz, hogy az ágazatban érdemi megoldást nyújtson a kilábaláshoz, a BSC mint szolgáltató központ magas bérszínvonalához pedig a támogatás felső korlátja alacsony. A legfőbb gazdasági indok ugyanakkor az, hogy bevezetése messze nem hozta (volna) a kívánt és szükséges költségmegtakarítást. Más a helyzet Németországban, ahol a központi iroda dolgozóinak több mint fele a válság kezdete óta Kurzarbeit-ban dolgozik, minimum 12 hónapig. Közelítő számítások alapján ez mintegy 35-40%-os bérköltségcsökkentést jelent a német szervezet számára, a válság után pedig gyors újraindulást tesz lehetővé. Az eredetileg 1140 fős magyar szervezet esetében a munkaerő válsághoz való igazítására 4+1 számszerűsített szcenáriót modelleztem. A modellezés során kimutatható, hogy a magyarországi Avis BSC számára önmagában a csökkentett munkaidős foglalkoztatás nem versenyképes költségcsökkentési alternatíva az 500 fős létszámcsökkentéshez képest. Olyan áthidaló megoldást jelenthet (4.szcenárió), amely a létszám kisebb mértékű csökkentése mellett a vállalat számára hosszabb távon reális létszám megtartását teszi lehetővé, a megmaradó munkavállalók számára pedig kisebb terheléssel jár. Fontosnak tartom, hogy Magyarországon a jövőre nézve - a hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján - működőképes csökkentett munkaidős, munkahelyvédelmi támogatási konstrukció kerüljön kidolgozásra. A Covid19 következtében megerősödött online megoldások következtében a jövőben számos iparág - ahogy feltehetően az autókölcsönzés - jelentős volumencsökkenésre számíthat. Az Avis megújulásához innovációk és diverzifikációk, új szolgáltatási ágak bevezetésén át vezethet az út. Végül a budapesti BSC többszörös kitettségére tekintettel - amennyiben az üzleti modell ezt lehetővé teszi - megfontolandónak gondolom más iparágakkal történő szolgáltatási megállapodások kialakítását. | |
| 695 | |a bértámogatás | ||
| 695 | |a covid19 | ||
| 695 | |a csökkentett munkaidő | ||
| 695 | |a Kurzarbeit | ||
| 695 | |a létszámcsökkentés | ||
| 700 | 1 | |a Ágoston Csaba |e ths | |
| 700 | 1 | |a Galántainé Dr. Máté Dr. Zsuzsanna |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29679/1/BA_SZD_Nemeth_Rita_WR9U52.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29679/2/BA_TO_Nemeth_Rita_WR9U52.pdf |z Dokumentum-elérés |