A magyar startup ökoszisztéma vizsgálata keresleti és kínálati szereplők szemszögéből
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | innovatív vállalatok ökoszisztéma startup vállalkozásfejlesztés vállalkozások finanszírozása vállalkozások indítása |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29736 |
| Abstract: | A szakdolgozatom elméleti részében és kutatásában a magyar startup ökoszisztémát vizsgáltam. Az alábbiakban a kutatásom fő konklúzióit, megállapításait közlöm. A nemzetközi terjeszkedés során több nehézség adódhat a vállalkozás szempontjából. Az alanyok szerint a három legnagyobb nehézség a terjeszkedés során a célcsoport megtalálása, a megfelelő piacralépési stratégia alkalmazása és a finanszírozás optimalizálása. Ennek kapcsán a befektetői alanyok a startupok általános gyengeségeikként említik az értékesítést és a nemzetközi látásmódot. Az állam szerepét pozitívnak ítélték meg, inkubációs befektetéseknél elengedhetetlenek az állami támogatások. Legfontosabb tényezők közé tartozik, ahol az államnak fejlesztenie kell a jogi, pénzügyi, adózási rendszer megreformálása, a vállalkozói hajlandóság motiválása, a vidékfejlesztés, a gazdasági fehérítés és a pénzosztások optimalizálása. A startupperekről elmondható, hogy az innováció kulcsszerepet játszik vállalkozásukban, tekintve, hogy három technológia céggel készült az interjú ez nem volt meglepő. A munkahelyteremtést, mint missziót máshogy látják a vezetők. Összességében a hat interjú alapján a magyar startup ökoszisztéma közepesen teljesít. Régiós szemszögből nézve Lengyelország és Csehország vezető szerepet töltenek be. A magyar ökoszisztéma fejlődési iránypontjai a kutatás alapján többek között a szisztematikus befektetői építkezés, a vállalkozói és befektetői edukáció, a vállalkozói hajlandóság motiválása és a kihelyezési mechanizmusok megreformálása. A szereplők kiemelték az elmúlt évek forrásbőségét, a nagy feladat az igazán magas potenciállal rendelkező cégek, projektek megtalálása és felépítése. Az interjúk alapján a kockázati tőke befektetőknek az alábbi pontokra kell fókuszálniuk: társbefektetés, nemzetközi piacra támogatásnyújtás, exportbevételt generáló cégek előtérbe helyezése, befektetési szakemberek képzése, külföldi alapok bevonása. Inkubátorok és akcelerátorok számára a mentorhálózat fejlesztése és a startupok közötti tudástranszfer erősítését javasolták. Az üzleti angyaloknak elsősorban szervezetfejlesztésben kell előre lépniük. A vállalkozói mozgásteret a befektetési tárgyalás során az alapító személye és korábbi startup, vállalkozói múltja befolyásolhatja. Az eredmények alapján a cégek vezetésében, operatív működésben a befektetők megadják a kellő szabadkezet. A magyar startup ökoszisztéma bemutatásánál felhasznált két magyar szakirodalom kutatási eredményeit összehasonlítottam a saját kutatásom tapasztalataival. Az egyező mintázatokat táblázatba foglaltam, valamint hozzárendeltem egy nemzetközi modell tényezőit is. A hat interjú alapján nem lehet a következtetéseket, konklúziókat egyértelműnek tekinteni. De egy jó kiinduló alap lehet jövőbeli kutatásoknak, példaként említeném a jogi, adózási, munkahelyteremtés témakört. Körülbelül három-öt év múlva érdemes lehet kvantitatív módon megvizsgálni a keresleti és a kínálati oldalt. |
|---|