Belső szervezeti kommunikáció a Dreher Sörgyárak Zrt. pénzügyi osztályán
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | belső kommunikáció fejlesztése kommunikáció kommunikációs eszközök szervezetek szervezeti kommunikáció |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29742 |
| Kivonat: | Szakdolgozatom során ismertettem a kommunikáció elméleti hátterét, majd kitértem a szervezeti kommunikációra, hiszen a dolgozatom gyakorlati részében a Dreher Sörgyárak Zrt. pénzügyi osztályának belső kommunikációját vizsgáltam. A dolgozatom első felében ismertettem a téma elméleti háttérét, a kommunikáció fogalmat, jellemzőit, kategóriáit. A következő fejezetekben a szervezetek bemutatását ejtettem meg, ismertetve a jellemzőit. Majd ábrák segítségével szemléltettem a legnépszerűbb, legtöbbet használt szervezeti felépítéseket. Szintén ebben a fejezetben tértem ki a szervezeti kommunikációra, melyre építettem a dolgozatom többi részét. Részletesen ismertettem a szervezeti kommunikáció két csoportját, a belső, illetve külső szervezeti kommunikációt. Összegyűjtöttem olyan tényezőket, melyek akadályozzák, illetve támogatják a belső kommunikációs folyamatokat, erre később a kutatásom egy részét alapoztam. Külön alfejezetben kitértem a belső és külső szervezeti kommunikáció együttműködésére, hiszen a valóságban is, a vállalatok működésénél a két osztály szorosan együttműködik. A dolgozatom második, gyakorlati részében foglalkoztam, és mutattam be a Dreher Sörgyárak Zrt. rövid történetét, felépítését. A pénzügyi osztályra szűkítettem le a témát, hiszen és is ezen az osztályon dolgozom, ismerem az alkalmazottakat, így ez előnyt jelentett a kutatás megtervezésében is. A pénzügyi osztály belső kommunikációjának ismertetése nem okozott gondot, hiszen én is használom a bemutatott eszközöket, könnyen tudtam példákat a mondani a saját tapasztalatomból kifolyólag. A primer kutatás során arra fókuszáltam, hogy minél szélesebb látószögben ismerjem meg a pénzügyi osztály belső kommunikációját, különböző véleményeket szemléltessek. A legalkalmasabb módszer erre, az interjúk készítése volt. Az interjú készítések előtt feltettem magamnak három előfeltevést az elméleti fejezetek alapján, melyeket igazolni szerettem volna. A beszélgetéseken hét kérdést tettem fel, melyekre kielégítő válaszokat kaptam, többször rendkívül részletesen válaszoltak, mely megkönnyítette az utómunkámat. Az előfeltevéseimet nem minden esetben teljesültek, amit nem bánok, hiszen az egyik kérdésre, miszerint a beosztottak mennyire bíznak a felettesekben, azt a választ kaptam, hogy teljes mértékben őszintén kommunikálnak, bizalmi viszonyuk van. Az interjúk utolsó szakaszában arra voltam kíváncsi, hogyan lehetne fejleszteni a kommunikációt. Erre számos javaslattétel érkezett, kiemelve a társosztályokkal való kommunikációt. A felvetett javaslatok, miszerint át kellene strukturálni az iroda felépítését, illetve megreformálni a társosztályokkal való kommunikációt, segíthetik tökéletesíteni a belső szervezeti kommunikációt. |
|---|