Pénzügyi tudatosság, személyes költségvetés-tervezés - Fókuszban a megtakarítási és befektetési szokások
Saved in:
Main Author: | |
---|---|
Other Authors: | |
Format: | Thesis |
Kulcsszavak: | befektetés költségvetési tervezés megtakarítások OECD pénzügyi tudatosság |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29781 |
MARC
LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | dolg29781 | ||
005 | 20210316131148.0 | ||
008 | 210316suuuu hu om 000 hun d | ||
040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
041 | |a hu | ||
100 | 1 | |a Papp Erik | |
245 | 1 | 0 | |a Pénzügyi tudatosság, személyes költségvetés-tervezés - Fókuszban a megtakarítási és befektetési szokások |c Papp Erik |h [elektronikus dokumentum] |
520 | 3 | |a Összefoglalás: A dolgozatomban ismertetésre került a pénzügyi kultúra fogalma és kialakulása. Az időbeliségen keresztül megmutattam annak jellegzetességeit, fejlődését. A jelen helyzetre is kitérve – koronavírus időszaka- is vizsgáltam a pénzügyi tudatosságot. Ezen kívül kutattam a jelenlegi kormány pénzügyi tudatosság fejlesztésének stratégiáját és elemeztem azt. Az alacsony szintű pénzügyi ismeretek, pénzügyi tudatosság megállapításához kiemeltem néhány ezen témában lezajlott kutatást is. Ahogyan a cím is árulkodik róla, dolgozatom középpontjában a megtakarítási és befektetési szokások állnak, így azokat részletesebben vizsgáltam A megtakarításokkal kapcsolatban csoportosítást végeztem, megkülönböztettem eltérő megtakarítási formákat, szó volt a nyugdíj-felkészülés fontosságáról. Vizsgáltam a megtakarítások és a pénzügyi tudatosság kapcsolatát, valamint a megtakarítási döntéseket befolyásoló tényezőket is. Összehasonlítást végeztem nemzetközi viszonylatban a megtakarítások tekintetében, és röviden kitértem a magyar háztartások megtakarításaira is. A megtakarításokat a bevételeken kívül a kiadások is befolyásolják, így a kiadások vizsgálatára is szántam fejezeteket a dolgozatban. Megnéztem a szerkezetét, felépítését. Valamint a fogyasztások amelyek a legnagyobb részt teszik ki a kiadásokon belül- tanulmányozását is véghez vittem. A háztartási költségvetés feltérképezésével zárult a szakirodalmi források elemzése az irományomban. A kérdőívem feldolgozása során sok kérdést érintettem. Az általános kérdések vizsgálata után(nem, kor, foglalkozás, saját végzettség, szülők legmagasabb végzettsége, rendszeres havi bevétel) végeztem el a hipotézisekhez kapcsolódó kutatásokat. A bevételek növekedésével növekednek a megtakarítások, amelyet több módon is sikerült igazolni a kutatásomban. A költségvetés tervezés módja mellett a költségvetés tervezés és a megtakarítás kapcsolatát is megfigyeltem. A megtakarítások mellett jelentős szerepet kaptak még a befektetések, amelyen belül említésre kerültek a befektetési lehetőségek, a pénzintézetek által kínált befektetések. A pénzügyi tudatosság és a végzettség kapcsolatának vizsgálatával zártam a dolgozatom kutatás részét. A hipotézisvizsgálatok eredményeinek összefoglalása után az összegzésben részleteztem a megállapításaimat. A hipotézisek által tett megállapítások szerint a jövedelem és a megtakarítás mértéke között jelentős kapcsolat van. A megkérdezettek szerint nem a pénzügyi tájékozottság befolyásolja leginkább a megtakarítások mértékét. Akik megtervezik a költségvetésüket, átlagosan több megtakarítással rendelkeznek. A válaszadók legnagyobb része nem az alacsony hozamszint miatt nem veszi igénybe a pénzintézetek által kínált befektetési lehetőségeket. A szülők végzettsége és a befektetési hajlandóság között nincsen erős kapcsolat. A végzettség és a pénzügyi tudatosság mértéke között jelentős kapcsolat van. Úgy állapítottam meg, hogy Magyarországon alacsony a pénzügyi ismeretek, ezáltal a pénzügyi tudatosság szintje is. Gyakori a bizalom hiánya a bankrendszerrel szemben. A pénzügyi ismeretek és a bizalom hiányának következtében nem elég széles körben elterjedtek a megtakarítási, befektetési termékek. Egyre inkább megnövekszik az igény a pénzintézetek etikus működésére, transzparenciájára. Felértékelődött a megtakarítások megléte, a pénzügyi tervezés, egyre fontosabb az öngondoskodás. A magasabb szintű oktatásban részesülők pénzügyi tudatossága is magasabb szinten van, tapasztalataim alapján a felsőoktatásban mondható csupán jelentősnek a pénzügyi ismeretek oktatása. Középiskolában és általános iskolában nagyon kevesen találkoznak ezzel. Úgy látom, hogy kevésbé kellene függeni a pénzügyi tudatosság mértékének az iskolázottság mértékétől. A pénzügyi ismeretek tekintetében törekedni kell a felzárkózásra. A költségvetés tervezésre egyre több lehetőség van, ezzel szemben nagyon sokan a papír alapú háztartási mérleg készítésénél maradtak. Véleményem szerint fel kell hívni a figyelmet, meg kell ismertetni ezekkel az új termékekkel is a lakosságot. A legtöbben a biztonságot tartják a legfontosabb szempontnak befektetésükkel kapcsolatban. Ezen a területen bíztatni kéne az embereket a kockázatvállalásra. Dolgozatom tehát felhívja a figyelmet a pénzügyi célok megalkotására, a céltudatosságra, illetve a folyamatos tudásfejlesztés fontosságára. | |
695 | |a befektetés | ||
695 | |a költségvetési tervezés | ||
695 | |a megtakarítások | ||
695 | |a OECD | ||
695 | |a pénzügyi tudatosság | ||
700 | 1 | |a Mile Rita |e ths | |
700 | 1 | |a Tasi Péter |e ths | |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29781/1/Papp%20Erik_EUZI74_SZAKDOLGOZAT.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29781/2/BA_TO_PAPP_ERIK_EUZI74.pdf |z Dokumentum-elérés |