Agrártámogatási rendszerek Magyarországon

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Zelena Armand
További közreműködők: Eckert Bálint
Holló Cseh Renáta Katalin
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:agrárpénzügyek
agrártámogatások
EU agrárpolitikája
EU támogatás - EU pályázat
mezőgazdasági finanszírozás
pályázatok
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/29801
Leíró adatok
Kivonat:Szakdolgozatomban a magyarországi agrártámogatási rendszerekről értekezek. Leginkább azokra a kérdésekre kerestem a választ, amelyek azt vizsgálják meg, hogy milyen előkészületeket tett Magyarország az európai uniós csatlakozásra, a Közös Agrárpolitika mekkora mértékben befolyásolja hazánk agrártámogatási struktúráját, milyen pénzügyi források állnak rendelkezésükre a magyar mezőgazdasági termelőknek, valamint ezeket milyen intézményrendszerek koordinálják. Ahogyan az a vizsgált kérdéskörből is látható, a dolgozat célja legfőképpen az, hogy lépésről-lépésre bemutassa a hazai agrárium támogatási rendszerének kifejlődését, elmúlt harminc évét, egészen a rendszerváltástól napjainkig. A megválaszolandó kérdések feltárására egyaránt használtam primer, valamint szekunder információkat. A hazai termelők véleményét mélyinterjúk segítségével igyekeztem feltárni, ügyelve arra, hogy az mezőgazdaságon belül heterogén szakterületen tevékenykedő egyéneket válasszak, mivel véleményem szerint így lehetett legkönnyebben teljes képet alkotni a több alágazatot is magába foglaló honi agráriumról. Fontos hangsúlyozni, hogy szakdolgozatom nem mezőgazdasági vonalat képvisel, hiszen döntően financiális és intézményesülési kérdéskörrel foglalkozik. Szekunder információimat leginkább a Központi Statisztikai Hivatal, valamint az Európai Unió hivatalos statisztikáiból (főként Európai Statisztikai Rendszerből) szereztem. Megvizsgáltam az Európai Unió agrárköltségvetését, igyekeztem rámutatni azokra az összefüggésekre, amelyek kihatással vannak az egyes tagállamok pénzügyi pozíciójára. Dolgozatomban bemutatom a magyarországi mezőgazdasági költségvetés alakulását, a lehívható EU-s források arányát és megoszlását. Véleményem szerint a megnevezett kérdéskört nem lehetséges kis léptékben vizsgálni, hiszen egy olyan jelentős nemzetgazdasági ágról, amely akkora és oly jelentős változásokon ment át az elmúlt harminc évben, mint a mezőgazdaság, képtelenség néhány rövid évet vizsgálva szakszerű konzekvenciát levonni. Ennek okán dolgozatomat egészen a rendszerváltozás és a privatizáció hatásainak elemzésével kezdem, továbbá bemutatom annak a folyamatát, ahogyan hazánk –és annak mezőgazdasága– integrálódott az Európai Unióba. A Közös Agrárpolitikát és az általa nyújtott Magyarországra vonatkozó támogatásokat gazdasági szempontok szerint elemzem, külön kiemelve ezek pozitív, illetve negatív hatásait is. A mélyinterjúimon arra törekedtem, hogy a szekunder kutatásom során megállapított gazdasági és pénzügyi konzekvenciáimat összevessem a hazai agráriumban tevékenykedő gazdákéval, termelőkével. Ezen felül megvizsgáltam azt is, hogy a nemzetgazdaság ezen ágában tevékenykedő vállalkozók mennyire vannak tisztában a számukra kínálkozó lehetőségekkel, milyen platformokon tájékozódnak a támogatási alternatívákról. Úgy gondolom, dolgozatom megfelelő betekintést nyújt mindazoknak, akiket érdekel hazánk Európai Unióhoz köthető mezőgazdasági mérlege, a mezőgazdasági pályázatok kihasználtsága, azok intézményrendszerének kialakulása.