Generációk közötti különbségekhez kötődő sztereotípiák vizsgálata vállalati környezetben
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | generáció generációs különség különbség munkahely vállalat |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29824 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg29824 | ||
| 005 | 20210316131418.0 | ||
| 008 | 210316suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Menyhért Miklós | |
| 245 | 1 | 0 | |a Generációk közötti különbségekhez kötődő sztereotípiák vizsgálata vállalati környezetben |c Menyhért Miklós |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatom fő témája a generációs sztereotípiákból eredő különbségek vizsgálata vállalati környezetben. Véleményem szerint ez egy fontos téma, főleg napjainkban amikor is már négy generáció képviselteti magát a munkaerőpiacon, valamint a vállalathoz is kapcsolódik, ahol a szakmai gyakorlatomat töltöttem, azaz az OTP bank NYRT-hez.Mivel egy óriási multinacionális bankról van szó, így a rengeteg alkalmazott között megtalálhatók a fiatal gyakornokok, mint jómagam, valamint az összes generáció, egészen a nyugdíj előtt álló idősekig bezárólag.Továbbá a sok sztereotípia miatt folyamatosan aktuális a téma, hiszen a közelmúltban történt Black Lives Matter mozgalom is egy ilyen sztereotípiára épül. Kutatásom elsődleges célja volt feltárni a hazánkban leginkább elterjedt sztereotípiákat a négy jelenleg is munkaerőpiacon lévő generáció kapcsán, majd ezek valóságalapját vizsgáltam, mi igaz belőlük, mi miatt alakulhattak ezek ki. Először azonban a szakirodalmi hátteret vizsgáltam, hiszen sok fogalom elkerülhetetlen ebben a témában. Ilyen például a sztereotípia fogalma, hiszen sokan összekeverik az előítéletekkel, valamint fontos megvizsgálni miért is alakulhatnak ki ezek a sztereotípiák. Fontos megnézni azt is, hogy a különböző kutatók szerint hogyan lehet az egyes sztereotípiákat csökkenteni, mik a legjobb módszerek erre.Majd a generációk kapcsán fontosnak éreztem vizsgálni a. különböző definíciókat, ugyanis a különböző kutatók másik fogalmakat alkottak, vagy legalábbis továbbfejlesztették a korábbiakat. A generációk kapcsán pedig fontos tisztázni a generációs határokat, illetve a generációk jellemzőit, milyenek is ők valójában, valamint miért is olyan amilyenek.Utána a demográfiai helyzetet vizsgáltam, ugyanis szerintem fontos szempont, hiszen ebből következtethetünk a jövőre, melyik generációk lesznek túlsúlyban.Kiemeltem a korábbi kutatásokat is a témában, természetesen olyanokat, amelyek kapcsolódnak az én kutatásomhoz is.Illetve kitértem a kutatás módszertanának elméleti hátterére is. A kutatásomat két részre bontottam, egy elő kutatásra és egy fő kutatásra, ennek célja az volt, hogy első körben megállapíthassam, melyek a leg elterjedtebb sztereotípiák az egyes generációkkal szemben, ugyanis összegyűjtöttem sok sztereotípiát, azonban nem szerettem volna önkényesen kiválasztani a hipotéziseimet. Mindkét kutatás során primer kvantitatív kutatást alkalmaztam kérdőív formájában, ahol a kitöltők egy egytől hétig terjedő skálán értékelhették a sztereotípiákat, hogy mennyire igazak. A fő kutatás esetében pedig már objektív és szubjektív módon is vizsgáltam a kiválasztott sztereotípiákat, ugyanilyen likert-skálás megoldással, itt viszont már a kitöltő véleményére voltam kíváncsi, ő mit gondol az állításokról, mennyire igazak önmagára nézve.Az előkutatás eredményeként minden generációból a legmagasabb értékkel bíró sztereotípia lett a hipotézisem, kivéve az Y generációnál, ott ugyanis nagyon alacsony volt a különbség, így két hipotézisem is lett velük kapcsolatban. Összességében a hipotéziseim a következők: a Baby boomer generáció munkamániás, az X generáció tagjai inkább dolgoznak egyedül, mint csapatban, az Y generáció tagjai nagyobb hajlandósággal váltanak munkahelyet,az Y generáció tagjainak fontos, hogy olyan munkát végezzenek, melynek látják értelmét,a Z generáció tagjai minden feladatot okos eszközökkel akarnak megoldani. A fő kutatás során pedig ezeket a hipotéziseket vizsgáltam, ahogy említettem hétfokú likert skála alapján. Természetesen objektív kérdések is voltak, ahol több válaszlehetőség közül választhatták ki a kitöltők a rájuk legjellemzőbbet. Erre azért volt szükség, hogy több megközelítésből is vizsgálhassam az eredményeket, azonban nem minden esetben tudtam alkalmazni ezt volt, ahol csak a szubjektív hozzáállást sikerült. Az eredményeket pedig statisztikailag elemeztem, a megfelelő csoportosítás után. Elsősorban az átlagok szempontjából, akár egyes kérdéseknél, valamint a végén a hipotézis vizsgálathoz összesítettem az egy kérdéskörbe tartozó válaszokat, hogy egy számot kapjak minden generáció esetén, majd így ezt követően tudtam az R studio nevű program segítségével megvizsgálni mekkora különbségek alakultak ki és azok szignifikánsak-e vagy sem. Az elemzést követően kiderült, hogy minden esetben bizonyítást nyert a hipotézis, továbbá minden esetben szignifikáns különbség alakult ki. Nem csak ezért, de úgy vélem sikerült elérni a célkitűzést, ugyanis sikerült kideríteni mely sztereotípiák a leg elterjedtebbek, valamint milyen valóságalapjuk van ezeknek, illetve miből is erednek. | |
| 695 | |a generáció | ||
| 695 | |a generációs különség | ||
| 695 | |a különbség | ||
| 695 | |a munkahely | ||
| 695 | |a vállalat | ||
| 700 | 1 | |a Dósa Dr. Ildikó |e ths | |
| 700 | 1 | |a Szilágyi Zsófia |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29824/1/Szakdolgozat%20v%C3%A9gleges.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29824/2/Temavazlat-es-osszefoglal%C3%A1s.pdf |z Dokumentum-elérés |