A 2008-as gazdasági világválság recessziós sajátosságai és hatásai gazdaságunkra – különös tekintettel a háztartási szektor helyzetére
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | devizahitel(ek) gazdasági válság és világgazdaság magyar gazdaság pénzügy szakdolgozat |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29869 |
| Kivonat: | A 2008-as gazdasági világválság recessziós sajátosságai és hatásaigazdaságunkra – különös tekintettel a háztartási szektor helyzetéreSzappanos Péter FerencTávoktatás/Pénzügy és Számvitel/PénzügyA gazdasági válság kirobbanása óta több mint 10 év telt el, mégis naponta találkozhatunk,hallhatunk olyan jelenségekről, folyamatokról, amelyekre annak következményeikénttekinthetünk - éppen ezért sajnálatos módon a téma mit sem vesztett aktualitásából.Tanulmányaim gazdasági irányultságánál fogva a válság sajátosságai és a hazaiháztartásokra gyakorolt hatásai érdekes és egyben tanulságos tárgykörét adtákszakdolgozatomnak, melynek készítése során megelőző tanulmányaimból elsősorban aközgazdasági és politikai gazdaságtani ismereteimet hasznosítottam.A általam megfogalmazott hipotézis elsődlegesen az volt, hogy a válságot megelőzőjelentős hitelfelvétel és azon kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok összessége, melyekvégeredményeben az álláshelyek nagyarányú megszűnéséhez vezettek, együtt felelősek alakossági szféra nehéz helyzetének kialakulásáért – amiből – szakdolgozatom fő célkitűzéseszerint – tanulnunk kell!Dolgozatom első részében szakirodalmi áttekintés keretében vázoltam a gazdasági válságkialakulásának körülményeit, folyamatát és az egész világot – közte hazánkat is – behálózóelterjedését. A témában jártas szakértők gondolatain, továbbá statisztikaiadatfeldolgozásokon keresztül szemléltettem hazánk gazdasági helyzetének jellemzőit aválság kitörésekor, és a válság kezelése kapcsán hozott kormányzati intézkedéseket. A témalezárásaként végül a lakossági devizahitelezés magyarországi kialakulását és elterjedésétvizsgáltam, képet adva a devizában történő eladósodás racionális és racionálisnak nemtekinthető motivációiról is.Dolgozatom elemző részében szekunder adatok feldolgozása útján elsőként a hazai gazdaságválság kirobbanását követően kialakuló helyzetét és jellemző makrogazdasági folyamataitmutattam be, majd áttértem az árupiac, majd a munkapiac válság által indukált változásainakvizsgálatára, végezetül a lakosság helyzetére ható pénzügy piaci hatásokat elemeztem.Végső konkluzióként megállapítottam, hogy a hazai lakosság nehéz helyzetét a szektordevizában történő erősen túlzott eladósodottsága és az árupiaci okokra visszavezethetőkedvezőtlen munkaerő piaci folyamatok együttesen okozták - összhangban állva ennekmegfelelő hipotézisemmel. Ugyanakkor dolgozatom fő célkitűzését (mi szerint „tanuljunk ahibáinkból”) követve fontosnak látom annyival árnyalni hipotézisem helyességét, hogy alakosság szempontjából nézve a lakossági deviza-alapú hitelek jelentős mértéke – eltekintvemost a sokat vitatott kereskedelmi, illetve jegybanki felelősségtől – a háztartási szféraszereplőinek befolyása alatt álló tényező, mígnem az árupiac irányából eredő romlófoglalkoztatás, illetve a bérek csökkenése kívül áll a szektor szereplőin.Mindezek alapján fő tanulságként fontos szem előtt tartani, hogy a hitelfelvétel (akkor is, hanapjainkban – a kormányzat, illetve bankszektor hibákból való tanulása eredményeként – márcsak forint alapú lakossági hitelek érhetők el) nagyfokú kiszolgáltatottságot jelent nem csak ahitelezővel, de a makrogazdasági mechanizmusok révén gyakorlatilag az egész világgalszemben. |
|---|