Az adócsalás elleni küzdelem nehézségei

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Bebes Szabolcs
További közreműködők: Szekeres Dr. Diána
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:gazdasági bűncselekmények
feketegazdaság
adócsalás - adóelkerülés
csalás (büntetőjogi fogalom)
csődbűntett
költségvetési gazdálkodás
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/2991

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg2991
005 20150904100029.0
008 150518suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Bebes Szabolcs 
245 1 3 |a Az adócsalás elleni küzdelem nehézségei  |c Bebes Szabolcs  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Szakdolgozatom témájául a gazdasági bűnözés tárgykörét választottam, amely összetett bűnözési forma egyik legjövedelmezőbb szeletét, az „adócsalást” és az ellene vívott harc nehézségeit kívántam bemutatni. A választott témám szinte mindig aktuális, országokon átívelő probléma. Szakdolgozatom készítése során főleg a hazai sajátosságok bemutatására törekedtem, kitérve a legelterjedtebb bűnelkövetési formákra, a hozzá kapcsolódó törvényi szabályozásra, valamint a bűnelkövetők ellen fellépő hatóságok eszköztárára. Témám feldolgozása során szekunder kutatási módszer segítségével bemutattam a gazdasági bűnözést, a feketegazdaságot, a rendszerváltástól eltelt idő főbb gazdasági bűnözési módjait. Kitértem a 2012-ben életbe lépett új Büntető Törvénykönyvre, amely az adócsalást a költségvetési csalás részeként új bűncselekményként iktatta be, melynek nem titkolt célja a minél szélesebb körű megfogalmazás volt a kiskapuk bezárása érdekében. A költségvetési csalásokkal szembeni frontvonal első és talán legfontosabb elemei a fantomcégek, illetve a cégfantomizálásokkal szembeni intézkedések, melyek első hatékony lépései 2012 januárjában léptek hatályba. A cégek létrehozásakor azok tulajdonosi, illetve vezető tisztségviselői körének, működőképességének adóhatóság általi ellenőrzése megtizedelte a fantomcégek számát és jelentős számú „fekete” szereplőt szorított ki a gazdaság működésének köréből. A második lényeges intézkedési sorozat a gazdaság szereplőinek, így a számlák kiállítóinak, pénztárgépek üzemeltetőinek azonosíthatóságát, működésük folyamatos nyomon követhetőségét szolgálta, melyben az elmúlt évek adónormái szintén sok hasznos változással szolgáltak. A harmadik, az adózatlan kifizetések visszaszorításában leghatékonyabb eszközt a házipénztár készlet ellenőrizhetősége, indokolatlan nagyságának szankcionálása jelentené, mely az elmúlt évtizedben több, többnyire sikertelen, illetve az alkotmányosság próbáján többször elbukott kísérleten ment keresztül. Szakdolgozatom alapján talán megalapozottan levonható az a következtetés, hogy a megfelelő körültekintéssel elkövetett költségvetési csalás a büntetőjog eszközeivel nem kezelhető, az ügyek többségében bizonyíthatatlan, mely nem a bűncselekmény törvényi tényállásának, hanem a büntetőeljárás bizonyítási teherre vonatkozó alapelvére vezethető vissza. Véleményem szerint a szürke és feketegazdasággal szemben a harcot eredményesen a fenti három irányban lehet felvenni, erre a büntetőjog eszközei az esetek nagyobb részében alkalmatlanok, azon a kriminológusok által többször hangoztatott elv mellett, hogy a büntetőjog minden esetben ultima ratio, a végső eszköz a jogkövető magatartásra ösztönzésben. 
695 |a gazdasági bűncselekmények 
695 |a feketegazdaság 
695 |a adócsalás - adóelkerülés 
695 |a csalás (büntetőjogi fogalom) 
695 |a csődbűntett 
695 |a költségvetési gazdálkodás 
700 1 |a Szekeres Dr. Diána  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/2991/1/bebes_szabolcs_2015_m%C3%A1j.pdf  |z Dokumentum-elérés