A sérült emberek munkaerő-piaci lehetőségei az Európai Unióban

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Kintli Nóra Sára
További közreműködők: Ferkelt Dr. Balázs
Sándorné Erdélyi Judit
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:diszkrimináció
Európai Unió
fogyatékkal élők
munkaerőpiac
munkajog
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/29970

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg29970
005 20210921114302.0
008 210316suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Kintli Nóra Sára 
245 1 2 |a A sérült emberek munkaerő-piaci lehetőségei az Európai Unióban  |c Kintli Nóra Sára  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Napjainkban egyre több ember van, aki valamilyen veleszületett hátránnyal éli mindennapjait. 2020-ban felmért adatok alapján az Európai Unió lakosságának ez az egy ötödét jelenti. Engem nagyon érdekel ez a téma, így sokat olvasok a jelenlegi szabályozásokról, helyzetükről, ezért is jutottam arra döntésre, hogy szakdolgozatomban a sérült emberek munkaerő-piaci lehetőségeit szeretném megvizsgálni az Európai Unióban, kitekintve Magyarországra. Dolgozatom témáját személyes indokok miatt választottam hiszen már születésem óta szemtanúja vagyok egy középsúlyos értelmi fogyatékos mindennapjainak, mivel az egyik lány testvéremnek ezzel kell együtt élnie. Ez az indok vezérelt szakdolgozatom témájának kiválasztásához. Szerencsére egyre több tanulmányt lehet olvasni ezzel a témakörrel kapcsolatban, főleg az ezredforduló óta. Ez egy olyan kérdés, amiről többen kellene, hogy halljanak és tudjanak, mert a társadalom csak így tud elfogadóbb és megértőbb lenni. Szekunder kutatásom során régebbi és újabb tanulmányokat is olvastam, hogy jobban megértsem a valódi helyzetet. Ezeket nagyon érdekesnek találtam, hiszen ennyire mélyen nem ismertem a sérültek helyzetét. Számos szaklap pozitívan állítja be a munkaerő-piaci lehetőségeiket, holott személyes példákat olvasva pont az ellenkezőjét lehet érzékelni. Szerencsére egyre több nemzetközi és országos szervezet van, amelyek a pártjukat fogják. Előbbinél igyekeznek már egységesíteni, hogy fellépésük során nagyobb hangsúlyra tegyenek szert. Ezt úgy érik el, hogy több ország szervezete összefog és együtt, „egy”-ként állnak ki a fogyatékosok jogaiért és olyan programokat igyekeznek összeállítani, amellyel támogatáshoz is hozzájuthatnak. Később a megkapott segélyeket szétosztják az országok között. Erre példaként dolgozatomban az EDF-et, vagyis az Európai Fogyatékosügyi Fórumot említettem, amely hasonlóképpen működik, mint az előbb leírt módszer. A szervezet -EDF- közel 50 millió európai sérült állampolgár ernyőszervezete, amelynek a legfontosabb célja, hogy az alapvető emberi jogokhoz teljes körű hozzáférést biztosítsanak az Európai Unióban élő fogyatékosággal rendelkezők számára. Tagjaik nem csak szervezetek és érdekképviseletek, hanem akár magánszemélyek is lehetnek. Nemzetközi szervezetek, amelyek fogyatékosok jogait védik, arra törekednek, hogy egyre több civil szervezetet létesítsenek az országok, amellyel növekvő szerepet tudnak elvállalni az egyes csoportok problémáinak kezelésében. Szakdolgozatomban választ szeretnék kapni arra, hogy a fogyatékkal élőknek milyen munkalehetőségei vannak az Európai Unióban, különös tekintettel Magyarországon. Kutatásom alapját esettanulmányok, külföldi szaklapok és szakkönyvek adják. Ezek tekintetében szakdolgozatom esettanulmánynak tekintendő. Záró fejezeteimben mélyinterjú alapján fogom elemezni, hogy az Európai Unió intézkedéseinek mintájára itthon milyen eljárásokat alkalmaznak a sérült emberek munkaerő-piaci lehetőségeinek felvirágoztatása érdekében. Primer kutatásomhoz mélyinterjúkat készítettem a Precious Plastic társadalmi vállalkozás vezetőjével, egy szülői párral, egy értelmi sérülteket foglalkoztató intézmény vezetőjével, illetve egy látássérült hölggyel, akinek az utóbbi időben nehézségei vannak a munkaerő-piacon való elhelyezkedés tekintetében. Úgy gondolom, hogy a négy különböző aspektus visszaadja az itthoni viszonylatok valóságosságát. Az első belülről, mint munkaadó látja a helyzetet, a második, hogy szülőként hogyan élik ezt meg, a harmadik a tapasztalatok, illetve a belső működés alapján és a negyedik pedig konkrét példával, milyen nehéz helyzetben is vannak a sérült aktív munkakeresők. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy van egy értelmi sérült testvérem, akinek segítségével sokkal jobban megértem a többi embert, sorsukat a szívemen viselem, és ezáltal könnyebben kezelem mások problémáját. A környezetemben nincs olyan személy, akire ő ne lenne pozitív hatással. 
695 |a diszkrimináció 
695 |a Európai Unió 
695 |a fogyatékkal élők 
695 |a munkaerőpiac 
695 |a munkajog 
700 1 |a Ferkelt Dr. Balázs  |e ths 
700 1 |a Sándorné Erdélyi Judit  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29970/1/KINTLI%20NO%CC%81RA%20SA%CC%81RA%20-%20SZAKDOLGOZAT.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29970/2/MELLE%CC%81KLETEK.pdf  |z Dokumentum-elérés