A közigazgatás helyi szintjeinek pénzügyi rendszere, a Kávási önkormányzat költségvetésének tükrében
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | helyi önkormányzat költségvetési gazdálkodás önkormányzati feladatellátás (ált., pl. államigazgatási, közoktatási stb.) bevétel - jövedelem pénzügyi rendszer Kávás (Zala) |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/3165 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg3165 | ||
| 005 | 20150904114620.0 | ||
| 008 | 150521suuuu hu o 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Laposa Laura | |
| 245 | 1 | 2 | |a A közigazgatás helyi szintjeinek pénzügyi rendszere, a Kávási önkormányzat költségvetésének tükrében |c Laposa Laura |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakmai gyakorlatomat a Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatalnál töltöttem. A bevezetés után a magyar közigazgatás rendszerét mutattam be, ezen belül a közigazgatás fogalmát, alrendszereit. Az első pontban tértem ki többek között még az államháztartásra és a két alrendszerére, 2010. január 1-je óta az államháztartásnak 2 alrendszere van a központi alrendszer és az önkormányzati alrendszer, az addigi 4 helyett. Ebben pontban írtam az önkormányzatok gazdasági önállóságáról is. A második pontban a helyi önkormányzatok feladatait és hatásköreit ismertettem, bemutatva a kötelező, a választható, az önként vállalt és az átvállalt feladatokat. A harmadik pontban ismertettem a helyi önkormányzatok bevételeit azon belül is a saját bevételeket. Az önkormányzati saját bevétel közé tartozik többek között a helyi adó, a saját tevékenységből származó bevétel, az illetékbevétel, az átvett pénzeszközök, a műemlékvédelemi és környezetvédelmi bírság, a privatizációs bevétel, az egyéb saját bevétel. Ebben pontban mutattam be úgyszintén az állami támogatásokat, ezen belül is az átengedett központi adókat, a normatív központi hozzájárulásokat, illetve az egyéb állami támogatásokat. Szintén itt tértem ki az önkormányzati vagyonra is, ábrával szemléltettem az önkormányzati vagyon összetételét. A negyedik fejezetben először Kávást mutattam be. A dolgozatomat a hivatalok vezetésének, irányításának, felépítésének, feladatkörének ismertetésével folytattam. A hivatalt a polgármester irányítja, a jegyző pedig vezeti. A hivatal tevékenysége egyrészt önkormányzati, másrészt államigazgatási feladatokat jelent, melyeket a polgármesteri hivatal lát el. Szintén ebbe a pontba szemléltettem az önkormányzati költségvetés összeállításnak elméleti ismérveit is. A költségvetés összeállításának első lépése a költségvetési koncepció tervezete, második a költségvetési rendelet megalkotása. Először a bevételeket kell meghatározni, majd a kiadásokat, ez után következik a két rész összehasonlítása, az „egyensúly megteremtése”. Az elméleti áttekintés után elemeztem Kávás 2010-2014. évi költségvetését a költségvetési beszámoló alapján. Készítettem táblázatokat, melyek segítségével a bevételek közötti megoszlásokat, az állami támogatások alakulásának összehasonlítását, illetve a bevételek és kiadások közötti összehasonlításokat végeztem. Az utolsó pontban összegeztem a dolgozatomat. Gyakorlatom ideje alatt és miközben a dolgozathoz kerestem anyagokat, arra a meglátásra jutottam, hogy rengeteg jogszabállyal kell dolgozni a közigazgatásban aminek változása soha nem látott mértéket öltött. A szabályozás bonyolult, nehezen értelmezhető. 2013-tól az önkormányzatok központi finanszírozása a normatíva rendszerről áttért a feladat finanszírozásra. A 2 év tapasztalata azt mutatja, hogy ez a rendszer nem ösztönöz megtakarításra. A két rendszer közti különbség alapvetően abban mutatkozik, hogy míg a normatív finanszírozásnál az önkormányzatok maguk eldönthették belátásuk szerint, hogy a kapott összeget milyen célra használja fel: működési, felhalmozás, megtakarítás (kivéve a célfinanszírozást), addig a feladat finanszírozás kötött felhasználású. Ez azt jelenti, hogy a kapott összeg kizárólag működési célt szolgálhat, s kizárólag azt a célt amire felcímkézték. Ezzel szemben egy vállalkozás gazdálkodásába kevésbé szól bele az állam, persze a befizetési kötelezettségeken túl, igaz azonban, hogy nem is támogatja anyagilag – kivéve pályázati lehetőséget, amilyek viszont ugyanolyan célhoz kötöttek, meghatározottak. | |
| 695 | |a helyi önkormányzat | ||
| 695 | |a költségvetési gazdálkodás | ||
| 695 | |a önkormányzati feladatellátás (ált., pl. államigazgatási, közoktatási stb.) | ||
| 695 | |a bevétel - jövedelem | ||
| 695 | |a pénzügyi rendszer | ||
| 695 | |a Kávás (Zala) | ||
| 700 | 1 | |a Némethné Czaller Zsuzsanna |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/3165/1/laposa_laura_2015maj.pdf |z Dokumentum-elérés |