Az önkormányzatok szociálpolitikai feladatai és finanszírozásuk vizsgálata Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata példáján
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Zalaegerszeg (Zala) önkormányzat finanszírozás szociálpolitika segélyezés költségvetési gazdálkodás gazdasági válság |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/3367 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg3367 | ||
| 005 | 20150904100259.0 | ||
| 008 | 150526suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hun | ||
| 100 | 1 | |a Berta Izabella Andrea | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az önkormányzatok szociálpolitikai feladatai és finanszírozásuk vizsgálata Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata példáján |h [elektronikus dokumentum] / |c Berta Izabella Andrea |
| 520 | 3 | |a A Budapesti Gazdasági Főiskola közszolgálati szakos hallhatójaként szakdolgozatom témájául az önkormányzatok szociálpolitikai feladatainak bemutatását és finanszírozásuk vizsgálatát választottam. A kérdések, amelyekre keresem a választ, aktualitással bírnak, napjainkban is zajlik a szociális ellátórendszer átalakítása, amelynek hosszú távú hatásai még nem ismertek. A szociálpolitika olyan terület, amelyet minden ember az élete során többé-kevésbé igénybe vesz. Szakdolgozatomban kitérek az önkormányzati rendszer kialakulásának folyamatára, bemutatom az önkormányzatok működésének fő jellemzőit az államháztartásról szóló és az önkormányzatokról szóló törvény alapján, az önkormányzati alrendszer fő feladatait a régi és új szabályozás vonatkozásában, valamint az ezek finanszírozására szolgáló forrásokat is számba veszem. Szakdolgozatom fókuszában Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata által nyújtott szociális ellátások vizsgálata áll, a 2007-től 2014-ig tartó időszakban. Ezen belül az egyes ellátási formák fő jellemzőit és a szabályozásukban bekövetkezett lényegi változásokat fogalmazom meg, valamint Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Szociális és Igazgatási Osztályán rendelkezésemre bocsátott beszámolók alapján elemzem az önkormányzat bevételeit és kiadásait a szociális ellátások tükrében. Ehhez főként statisztikai módszereket hívok segítségül, viszonyszámokat számolva a pénzügyi-gazdasági adatbázisokból. Az önkormányzatok feladatai tekintetében fő változás, hogy a korábbi szabályozással ellentétben Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény kifejezetten előírja a differenciált feladat- és hatáskör telepítést. Azaz olyan önkormányzati típusnak kell adni az egyes feladatokat, amelyek a feladat jellege alapján alkalmasak annak ellátására. Így a rendszerváltás óta működő önkormányzatiság legnagyobb hibáját (hogy minden településnek előírja a törvény a kötelező feladatok ellátását) az új szabályozás kiküszöbölte. A szociális ellátásokra vonatkozó szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény tartalmazza, ami keretjellegű törvénynek mondható, mert bizonyos segélytípusoknál lehetőséget ad a települési önkormányzatoknak (az általa meghatározott értékhatárok mellett) rendeletükben helyi ellátási formák bevezetésére. A 2007-2014 közötti időszakban több ellátási forma tekintetében módosultak a jogosultsági szabályok, a hatáskör gyakorlói és új ellátási formák is bevezetésre kerültek. Zalaegerszeg megyei jogú város (ha a törvény által lehetőséget kap diszkrecionalitásra) a legtöbb esetben magasabb jogosultsági feltételeket ír elő rendeletében a törvény által megengedettnél, így a városban több rászoruló személy válik jogosulttá az egyes ellátásokra. Ahogy vizsgálatom során kiderült a városban fokozatosan csökkenteni kellett az ellátások összegét, valamint a helyben szabályozott támogatási formák száma is fokozatosan leépült. Egy másik tendencia, hogy bizonyos ellátások esetében előtérbe részesíti a törvényalkotó a természetbeni juttatás lehetőségét. A szakdolgozatomban hipotézisként állítottam, hogy a gazdasági világválság hatására a város többet fordított szociális kiadásokra. Feltételezésem megállja a helyét. Leginkább a lakhatással összefüggő ellátások tekintetében nőttek a ráfordítások. Ezzel ellentmondásban áll, hogy az önkormányzat pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz nyújtott költségvetési támogatásai 2009-től kezdve csökkenő, vagy stagnáló tendenciát mutatnak. Elemzésem azon ellátásokra terjedt ki, amelyekhez a központi költségvetés kötött felhasználású normatívákkal hozzájárul. Az önkormányzatok önrésze az ellátások finanszírozásában növekvő tendenciát mutat. Az önkormányzatoknak a szabad felhasználású normatívákat egyre inkább be kellett osztani, ennek tulajdonítható a helyi ellátások visszaszorulása. A növekvő önkormányzati finanszírozási szerepvállalást erősítik a 2015-ben bekövetkezett változások is. Bár a kötelezően biztosítandó feladatok ellátása és finanszírozása állami hatáskörbe került, a települési támogatás biztosítása teljes mértékben önkormányzati finanszírozást kíván. | |
| 695 | |a Zalaegerszeg (Zala) | ||
| 695 | |a önkormányzat | ||
| 695 | |a finanszírozás | ||
| 695 | |a szociálpolitika | ||
| 695 | |a segélyezés | ||
| 695 | |a költségvetési gazdálkodás | ||
| 695 | |a gazdasági válság | ||
| 700 | 0 | 1 | |a Csanádi Ágnes |e ths |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/3367/1/berta_izabella_andrea_2015maj_publikus.pdf |z Dokumentum-elérés |