Globalizáció és luxusipar európai elitizmustól a divat világtérképéig

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Dobos-Nagy Emese
További közreműködők: Ferkelt Dr. Balázs
Sáringer Dr. habil János
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:divat
ellátási lánc - ellátó hálózat
fenntarthatóság
globalizáció
luxusipar
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/35785

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg35785
005 20220825131630.0
008 210922suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Dobos-Nagy Emese 
245 1 0 |a Globalizáció és luxusipar  |b európai elitizmustól a divat világtérképéig  |c Dobos-Nagy Emese  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Dolgozatomban azt vizsgálom, hogyan hatott a luxusiparra a XX. század utolsó évtizedeiben elinduló, a divatipar ezen szegmensét is elérő gyártáskiszervezés (outsourcing) és a korábbi, szűk, helyi kliensekhez képest a külpiacok (főleg Ázsia) felé nyitás. Arra a kérdésre is keresem a választ, hogy milyen radikális, a luxusipart érintő változások jelentek meg akkor, és milyen aktuális, valamint jövőbeni tendenciákkal került szembe a szegmens napjainkban. Kutatásom során primer és szekunder kutatást egyaránt végeztem. Az általános és legfontosabb szakirodalmi források mellett folyóiratcikkekre, továbbá a szakértőkkel és iparági szereplőkkel készített mélyinterjúkra is alapozok. A szekunder források alapján ugyanis nem kapnánk pontos képet a témáról a luxusiparban különösen fontos, és a márkaértékben jelentős szerepet játszó országimázs és eredethatás (és ezáltal a „nem hivatalos”, a származási ország megjelölésével kapcsolatos visszásságok) miatt. A főleg európai gyökerekkel, és akár több mint 100 éves múlttal is rendelkező luxusházak „kulisszatitka” az ázsiai és közép- és kelet-európai országokba kiszervezett gyártás. Ennek – a nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek által, a cégek helyi, saját műhelyeiben történő gyártással szemben történő– a jelentős elmozdulásnak az egyik fő oka, hogy az 1980-as évek társadalmi mobilizációja révén egy új vásárlóréteg számára státuszszimbólummá váltak a luxustermékek. A cégek jelentős marketing-erőfeszítésekkel létrehozták az „It bag” jelenséget, a kézitáska kultuszát. Ugyanebben az évtizedben elindult egy konglomerációs folyamat is: a korábban családi vállalkozások élére az üzleti szférából érkező menedzserek jöttek. A márkák között egyre növekvő verseny, az újonnan nyíló piacokért vívott harc azonban egyre kiszolgáltatottabbá tette a korábban „válságálló” luxuscégeket a változó piaci, gazdasági környezetnek. Az időközben az európai könnyűipar leépítését célzó intézkedések – a fejlődő országok könnyűiparának támogatásával párhuzamosan – közepette a kiszervezés több luxusmárkánál a fennmaradás zálogát jelentette. Az elmúlt évtizedek fejleményei azonban sérülékennyé, „felhígulttá” és rendkívül diverzzé tették a szegmenst. Az aktuálpolitikai fejlemények, az átalakuló ázsiai piacok, a kereskedelmi háborúk korában és a divatipar környezetkárosító, kizsákmányoló gyakorlatának tudtában a márkákra egyre nagyobb nyomás nehezedik a transzparens, fenntartható, etikus működés tekintetében. 
695 |a divat 
695 |a ellátási lánc - ellátó hálózat 
695 |a fenntarthatóság 
695 |a globalizáció 
695 |a luxusipar 
700 1 |a Ferkelt Dr. Balázs  |e ths 
700 1 |a Sáringer Dr. habil János  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/35785/1/Dobos-Nagy%20Emese%20Diplomadolgozat%202021.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/35785/2/Nyilatkozat%20a%20dolgozat%20st%C3%A1tusz%C3%A1r%C3%B3l%20-%20Dobos-Nagy%20Emese.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/35785/3/Eredetis%C3%A9gi%20nyilatkozat%20-%20Dobos-Nagy%20Emese.pdf  |z Dokumentum-elérés