A diszfunkcionális családi háttér, az iskolai ártalmak és a mentális zavarok kapcsolata és hatása a felsőoktatásban résztvevők életére, teljesítményére
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | családi háttér diszfunkcionális család felsőoktatás iskolai ártalmak mentális betegség pszichológia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/36867 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg36867 | ||
| 005 | 20210922092100.0 | ||
| 008 | 210922suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Rotár Brigitta | |
| 245 | 1 | 2 | |a A diszfunkcionális családi háttér, az iskolai ártalmak és a mentális zavarok kapcsolata és hatása a felsőoktatásban résztvevők életére, teljesítményére |c Rotár Brigitta |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A szakdolgozatom a családi háttér, az iskolában ért impulzusok és ezek összefüggését vizsgálja az esetlegesen kialakuló mentális betegségeket tekintve, valamint a mentális betegségekkel küzdők felsőoktatásba való bekerülésének és részvételének minőségét – az általam felhasznált szakirodalmak és a szekunder kutatásom összevetésével arra jutottam, hogy egy olyan család, amely funkcionalitásában eltér a normától, tehát diszfunkcionálisan működik, befolyásolhatja az egyén életminőségét a későbbiekben és a mindennapokban való helytállását – például felsőoktatási közegben – ez esetben azt az eredményt kaptam, hogy a mentális betegség nem befolyásolta a többséget abban, hogy jelentkezzen felsőoktatásba, illetve a kitöltők körében az ő társas kapcsolataikat sem. Emellett vizsgálat tárgya volt az iskolai környezet, mint a gyermek „második otthona” és az ott átélt ártalmak. A kutatásom során kérdőívet használtam, melyben 109 személy vett részt. A primer és szekunder kutatás egyöntetűen alátámasztotta azt a hipotézisemet, hogy a mentális betegségek erősen stigmatizáltak és sok körülöttük a sztereotípia. Ez az az eredmény az, ami által megismerhetjük a problémát, amiből kiindulva meg lehetne reformálni a magyar pszichológiai és pszichiátriai rendszert és az emberek arról kialakított elavult, téves előzetes ismereteit. Ezt tartom fontosnak és célravezetőnek. A kutatásban résztvevők véleménye a reformáció kapcsán az, hogy megfelelő érzékenyítésre, ismert emberek bevonására és arra van szükség, hogy már gyermekkorban fontossá tegyük a mentális egészség megőrzését – erre törekedjenek a pedagógusok, szociális munkások, pszichológusok, illetve pszichiáterek és egyéb szakemberek, összefogva. | |
| 695 | |a családi háttér | ||
| 695 | |a diszfunkcionális család | ||
| 695 | |a felsőoktatás | ||
| 695 | |a iskolai ártalmak | ||
| 695 | |a mentális betegség | ||
| 695 | |a pszichológia | ||
| 700 | 1 | |a Farkas Dr. Julianna |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/36867/1/Rot%C3%A1r%20Brigitta_B4YGEL_A%20diszfunkcion%C3%A1lis%20csal%C3%A1di%20h%C3%A1tt%C3%A9r%2C%20az%20iskolai%20%C3%A1rtalmak%20%C3%A9s%20a%20ment%C3%A1lis%20zavarok%20kapcsolata%20%C3%A9s%20hat%C3%A1sa%20a%20fels%C5%91oktat%C3%A1sban%20r%C3%A9sztvev%C5%91k%20%C3%A9let%C3%A9re%2C%20teljes%C3%ADtm%C3%A9ny%C3%A9re.pdf |z Dokumentum-elérés |