A magyar adórendszer vizsgálata, hazai és nemzetközi vonatkozások
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
További közreműködők: | |
Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
Kulcsszavak: | adózás ábraelemzés ÁFA beruházás munkakereslet munkakínálat |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/37096 |
MARC
LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | dolg37096 | ||
005 | 20210922095749.0 | ||
008 | 210922suuuu hu om 000 hun d | ||
040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
041 | |a hu | ||
100 | 1 | |a Mészáros Ákos | |
245 | 1 | 2 | |a A magyar adórendszer vizsgálata, hazai és nemzetközi vonatkozások |c Mészáros Ákos |h [elektronikus dokumentum] |
520 | 3 | |a A közteherviselés hosszú ideje része az állami működésnek. Manapság (2021. április) az állam az alapvető közszolgáltatásokat, mint például az oktatás, a nyugdíjrendszer, az egészségügy és a közigazgatás az adókból biztosítja. Ebből kifolyólag az adónak döntő szerepe van az államháztartás működésében. Ezen felül az adó révén befolyásolhatóak a gazdasági folyamatok is. Jelenleg a pénzügyi piacokra a nyitottság jellemző, amelynek révén a gazdasági szervezetek viszonylag szabadon eldönthetik, hogy mely országban kívánják végezni gazdasági tevékenységeiket. Ennek következtében rendkívül fontos, hogy az adórendszerek egyszerűek legyenek és átlátható szabályozással rendelkezzenek, valamint kevésbé gyakran változzanak. Továbbá a külföldi tőkeberuházásokat is negatívan érintheti a nem transzparensen működő adórendszer. Ugyanakkor a kedvező adózási kulcsok, adókedvezmények ösztönző hatással lehetnek egyes szektorokra, vagy a beruházásokra. Az adóval kapcsolatos szabályozás az állam hatáskörébe tartozik.A hazai adórendszer hatékonyságának elemzésekor fontos számításba venni, hogy egy adórendszer abban az esetben hatékony, ha a jövedelmek allokációját és a szükséges bevételek beszedését a létező legkisebb társadalmi költséggel viszi véghez. Fontos hozzátenni, hogy a társadalmi költségek alatt az adó beszedésével és befizetésével járó társadalmi terheket, illetve az adórendszert torzító hatásokat értjük.A munkakínálatot ösztönző tényezők elemzésekor az alapvető feltevés, hogy a munkavállaló saját jólétének maximalizálására törekszik. A munkakínálatot különféle ösztönzők révén lehet befolyásolni, mivel a munkavállaló olyan jövedelemben részesül, amelynek során szabadideje nem csökken. A munkakínálatra számos egyéb faktor is hatással, mint például a személyi jövedelemadó, amely az adóköteles jövedelembőlkerül megállapításra. Hazánk esetében jelenleg egykulcsos rendszer van, amelynek mértéke 15 százalék. Fontos hozzátenni, hogy az adóköteles jövedelmet befolyásolhatja a béren kívüli juttatások csökkenése. Ennek következtében nem lehet egyértelműen megállapítani sem általánosságban, sem a hazai adórendszer esetében, hogy az adók milyen hatással vannak a munkakínálatra. Ezzel szemben a munkakereslet esetében már egyértelmű a helyzet, ugyanis a munkabért terhelő adók és járulékok emelkedésével csökken a munkakereslet. Ebben a tekintetben a torzító hatásokat leginkább az adóék fejezi ki. Magyarország esetében ez az érték 44,6 százalék volt 2019-ben, amely az EU-ban a második legmagasabb érték Belgiumot követően. A magas adóék azért kedvezőtlen, ugyanis ennek révén nemcsak csökkenhet a munkakereslet, de a belföldön előállított termékek versenyképessége is csökkenhet.A termelés és a beruházás esetében a gazdasági szereplők, azon belül a vállalkozások vállalatalapítási és befektetési döntéseit a társasági- és osztalékadó határozza meg. Magyarország esetében a társasági adókulcs 9 százalékos, amely az egyik legalacsonyabb az EU-ban, de még a közép-kelet-európai régióban is. Ezen felül az átlagos adóterhelés 6,7 százalék, amely a különféle adókedvezmények révén kedvezőbb, mint az eredeti adókulcs. A hazai adóbevételek szerkezetét vizsgálva kijelenthető, hogy az adóbevételek kisebb része folyik be társasági adóból. Összességében megállapítható, hogy a hazai társasági adórendszer kifejezetten ösztönző a beruházások tekintetében.A fogyasztási hatások elemzése során elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a háztartások fogyasztással összefüggő döntéseit hogyan befolyásolják a közvetlen adók. A hazai adórendszer esetében elmondható, hogy adóbevételek döntő hányada közvetett adókból származik. Az elemzés során nem sikerült egyértelműen megválaszolni, hogy a magyar fogyasztási adók milyen hatással vannak a fogyasztásra, ugyanis az eltérő fogyasztói csoportok eltérő fogyasztói kosárral rendelkeznek, illetve vannak átfedések is, hiszen több olyan termék van, amelyekből mindegyik fogyasztói csoport fogyaszt.A témát érdemes lehet mélyebben kutatni a jövőben, azt vizsgálva, hogy például az adókon kívül milyen egyéb tényezők játszanak szerepet a termelésben és a beruházásban, illetve a fogyasztásban. Továbbá az adott tényezők milyen súllyal esnek latba a befektetési vagy fogyasztói döntések meghozatalakor. Ezen felül a témát ki lehetne bővíteni, vagy önállóan kutatni az adóadminisztráció és az adóelkerülés kérdésével, transzferárak kérdésével. | |
695 | |a adózás | ||
695 | |a ábraelemzés | ||
695 | |a ÁFA | ||
695 | |a beruházás | ||
695 | |a munkakereslet | ||
695 | |a munkakínálat | ||
700 | 1 | |a Kozma Dr. Gábor |e ths | |
700 | 1 | |a Lippai Árpád |e ths | |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37096/1/Szakdolgozat_M%C3%A9sz%C3%A1ros_%C3%81kos_PMQ7NL.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37096/2/BA_O_M%C3%A9sz%C3%A1ros_%C3%81kos.pdf |z Dokumentum-elérés |