A koronavírus – járvány hatása Magyarország gazdasági életében
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | gazdasági helyzet hatás(ok) Magyarország válság vírusok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/37195 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg37195 | ||
| 005 | 20210922100155.0 | ||
| 008 | 210922suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Keresztúri Evelin | |
| 245 | 1 | 2 | |a A koronavírus – járvány hatása Magyarország gazdasági életében |c Keresztúri Evelin |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A szakdolgozatomban azokra a kérdésekre próbáltam választ keresni, melyek világos képet adnak a napjainkban történő, világszerte minden embert sokként érő helyzetről. Elsőként fontosnak véltem tisztázni, hogy pontosan mivel is állunk szemben. A téma aktualitása miatt hiteles forrásból származó információkkal igyekeztem alátámasztani a kutatásom a COVID – 19 közismert nevén az új típusú koronavírus – járványról, mely 2019 novemberében ütötte fel a fejét Kínában, Vuhan városában. Mostanra a fertőzés világjárvánnyá nőtte ki magát, több hullámban millió halálos áldozatot követelve és sajnos ezt Magyarország sem tudta elkerülni. Mivel főként a következményeire akartam fókuszálni, ezért globálisan kezdtem megvizsgálni a gazdaságra vonatkozóan hatásait, különös figyelmet fordítva a hazai viszonylatokra. Szekunder kutatási módszert alkalmazva tanulmányoztam a leginkább érintett szektort: a turizmust, mely recesszióját élte meg a 2020 – as évben és jelenleg is a kilábaláson fáradozik. A korlátozások és a meghozott rendeletek miatt az élet ebben a szektorban is (szinte) teljesen leállt, amelynek következményeként a munkanélküliségi ráták növekedésnek indultak, az árbevétel mutatók pedig csökkentek. Minden idők legnagyobb válságán megy keresztül a hazai idegenforgalom és sokkal nagyobb mértékű, mint a 2008 – as gazdasági világválságban elszenvedett károk. A turisztikai szektor pénzügyi összeomlása után úgy véltem, hogy a több mint egy évtizede megélt recessziót vizsgálom meg, melynek hatása szintén a gazdaság visszaesésével járt. A mai helyzetre való tekintettel a két válság relevanciája mivel csupán ebben egyezik meg, azt gondoltam, hogy kiegészítem a fejezetben leírtakat a száz évvel ezelőtti spanyolnátha és 14. században futótűzként terjedő európai pestis hasznos tudnivalóival. Hiszen a történelem során aligha találkozhattunk olyannal, hogy egy járvány „feje tetejére állítja” a világot és hatással lesz annak mindenfajta működésére. Így gondolatmenetem folytatására a hazánkban tett gazdaságvédelmi intézkedések és az érvényben lévő rendelkezések részletezésére fókuszáltam. Önmagában úgy tűnhet, hogy túlságosan leíró, azonban az motivált, hogy egy laikus ember számára is világos képet nyújtson a történtekről. Kiemeltem a kormány által a kis – és középvállalkozások, valamint a magánszemélyek részére nyújtott támogatásokat, melyeket mindazért vezettek be, hogy a gazdaságot a működése szempontjából a legkevesebb sérülés érje. Hiszen a társadalom nagy része nem képez elegendő tartalékot, a családok adósság csapdába keveredtek, a vállalkozások csőd helyzetbe kerültek, a likviditási gondok gyors körbefutása egészen váratlan áttételekkel sújtotta őket. A preferencia sorrendek figyelembe vételével a folyamatos fenntartásra kellett a hangsúlyt fektetni: a munkahelyek megőrzése, a népesség jólétének biztosítása, a gazdasági társaságok üzemelése. Mégis – igaz csak csekély számban – előfordultak olyan szektorok, melyeket a járvány abszolút nyerteseinek nevezhettünk, akik képesek voltak előnyt kovácsolni és gyorsan reagálni. A válságot nem vagy alig érezték meg, sőt jelentős profitra is szert tettek, főként a logisztika és a digitalizáció terén tevékenykedők. Azonban dolgozatomban mégis a primer kutatás eszközeivel élve, egy interjú formájában kutatást végeztem egy hazai vállalkozó helyzetéről a járvány idején. Fontosnak véltem valós adatokkal és személyes tapasztalattal alátámasztani a nehéz időkben elszenvedett kihívásokat, melyek a stabil gazdasági helyzetben lévő vállalkozásokat is megpróbáltatások elé kényszerítik. Esély és lehetőség viszont mindig van az újrakezdésre, a talpra állásra. Az utolsó fejezetben leírtak a külföldi viszonylatokra való kitekintés mellett, a közgazdászok által gyakran használt kilábalási modellek bemutatására is irányulnak, melyek próbálják előre jelezni a jövőt. De az általam megfogalmazott hipotézisek is itt kaptak helyet, melyben úgy vélem, hogy az egészségügyi – és turisztikai ágazatok megerősítésére kiemelkedő figyelmet kell majd szánni. | |
| 695 | |a gazdasági helyzet | ||
| 695 | |a hatás(ok) | ||
| 695 | |a Magyarország | ||
| 695 | |a válság | ||
| 695 | |a vírusok | ||
| 700 | 1 | |a Bálint - Busai Szilvia |e ths | |
| 700 | 1 | |a Csoma Róbert |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37195/1/Szakdolgozat_Kereszt%C3%BAri%20Evelin_O92UU0.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37195/2/BA_O_Kereszt%C3%BAri_Evelin.pdf |z Dokumentum-elérés |