A társasági adó és annak alternatívái a magyar adórendszerben, kitekintéssel a környező országokban jellemző szabályozásra
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | EVA Horvátország KATA kedvezmények kisadózó kisvállalatok magyarországi adórendszer Románia társasági adó |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/37217 |
| Kivonat: | Szakdolgozatom elkészítése során a vállalkozási nyereséget terhelő adókat vizsgáltam a magyar adórendszerben, összehasonlítva azokat egymással és a régióban található néhány országgal.Elsőként három hipotézist állítottam fel, melyek a hazánkban jelenleg választható nyereségadókra vonatkoznak, a kisvállalati adóra, a kisadózók tételes adójára és természetesen a társasági adóra. A téma megalapozását azt gondolom a legfontosabb fogalmak rögzítése adja. A gondolatmenet a nagyobb, átfogóbb képtől halad az egyes részletek felé a téma tárgyalása során, tehát a magyarországi adórendszer legfőbb tulajdonságaitól indulva jutunk el az egyes adózási formák részletszabályaihoz. Hazánk adózási struktúráját jól szemlélteti a központi költségvetés összetétele, melyet ezen keresztül könnyebb összehasonlítani más európai országok adórendszerével. Az összehasonlításhoz a rendelkezésre álló adatokhoz mérten kiválasztottam néhány országot, amelyeknek hasonló vagy nagyon eltérő alapokon nyugszik a költségvetési szerkezete. A téma kidolgozásakor meghatározó volt, hogy nemcsak a jelenlegi állapotot vegyem figyelembe, hanem némi történeti áttekintést is végezzek, amely talán színesíti az összképet és ezáltal láthatóvá válik egy folyamat, irány a rendszer változásában, levonhatók következtetések a múltban történtek sikereiből, sikertelenségeiből. A társasági adó fejlődéstörténetének tárgyalása erre igazolást is adott, megdöbbentő változáson ment keresztül az elmúlt 30 évben. Így jutunk el a társasági adó mai állapotához és annak részleteihez, amelyek legnagyobbrészt az adóalap számításakor módosításra okot adó tényezőkből állnak, hiszen megannyi kedvezményezett és a jogalkotó által nem támogatott gazdasági eseményt tartalmaz a törvény. A társasági adó áttekintése után annak alternatívái következnek, melyek a kisvállalati adó, a kisadózók tételes adója és az egyszerűsített vállalkozói adó. Mindhárom adófajta egy kisebb csoportnak, mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak áll rendelkezésére, bizonyos előfeltételeknek kell megfelelni az áttéréshez. Az EVA ettől az évtől már kivezetésre került az adórendszerből, viszont az életpályáját megfigyelve sok tanulság levonható a túlzott kedvezményekről, visszaélésekről egyaránt. A KATA és a KIVA jelenleg a két nagyon előnyös adózási forma, amely különböző csoportokat céloz meg. A dolgozatban mindkét adó részletes szabályairól szó esik az előnyökkel, hátrányokkal kapcsolatban. Majd az említett adók összehasonlításával próbáltam a segítséget nyújtani, hogy mely esetben melyik lehet jó választás. A személyes kötődésemnek megfelelően a munkáltatóm számviteli adatait felhasználva egyszerű számítással próbáltam igazolni, hogy a KIVA választása adóelőnyt jelenthet a vállalkozásnak. A teljesség kedvéért rövid áttekintést végeztem a helyi iparűzési adóról, hiszen a vállalkozás nyereségét terheli, függetlenül attól, hogy nem a központi költségvetést gyarapítja. A hazai szabályok vizsgálata után a külföldi példákra helyeztem a hangsúlyt megvizsgálva, hogy a társasági adókulcs hazánkhoz képest hol helyezkedik el. Minthogy a TAO alternatíváiról is szó esett, a kutatást a kisvállalkozások számára hozott adók keresésével folytattam. A tapasztalat azt mutatta, hogy nem igazán található külön adó a számukra, mindössze Romániában találtam ilyet, inkább a kedvezményes társasági kulcs jellemző a vizsgált országokban. A fellelt adatok összehasonlításával és a tapasztalatok összegzésével zártam a dolgozatomat. Azt is megvizsgáltam, hogy amennyiben hazánk és egy szomszédos ország vállalkozása között gazdasági kapcsolat jön létre, úgy a megkötött kettős adós egyezmény hogyan befolyásolja a vállalkozás adófizetését. A kutatás során a főbb forrásaim az egyes adókat szabályozó törvények, valamint a KSH adatai voltak. |
|---|