BKV, mint szolgáltató és a budapesti tömegközlekedéssel való elégedettség

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Grecmajer Tünde
További közreműködők: Czirják Anna
Réthi Dr. Gábor
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:elégedettség
közösségi közlekedés
kutatás
szakdolgozat
szolgáltatás
szolgáltatásmenedzsment
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/37278

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg37278
005 20210922100521.0
008 210922suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Grecmajer Tünde 
245 1 0 |a BKV, mint szolgáltató és a budapesti tömegközlekedéssel való elégedettség  |c Grecmajer Tünde  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A szakdolgozatom célja, hogy egy olyan szolgáltatót és szolgáltatást vizsgáljak, ami a mindennapok része. A budapesti tömegközlekedésről sok mindent lehet hallani az utcákon és különböző fórumokon, bár elsődlegesen negatív véleményeket. A dolgozatom végére pontosabb képet kapunk, hogy általánosságban mit is gondolnak erről a témáról.A szakdolgozatom első felében elméleti áttekintést végeztem. Megnéztem, hogy a szolgáltatásokra milyen definíciókat alkottak, valamint, hogy miben térnek a szolgáltatások a termékektől, a szolgáltatási vállalatok a termelésitől. Azonban nem lehet ezt a kettő vállalkozást teljesen szétválasztani, mert vannak olyan vállalatok, amelyek mindkettőre jellemző elemeket használnak. Ezek után megnéztem a szolgáltatások egyik csoportosító eszközét, a Schmenner-mátrixot, amely alapján a BKV-t besoroltam a tömegszolgáltatások közé.Ezek után kifejezett figyelmet fordítottam az ördögi körökre: a bukás körére, a középszerűség körére és a siker körére. Mindhárom kör meghatározó egy vállalat életében. Azonban a bukás és a középszerűség köréből komoly változtatások árán át lenni menni a siker körébe.A témám elsődlegesen a tömegközlekedés és a BKV, ezért a szakdolgozatom következő részében végeztem nemzetközi felmérést. Megvizsgáltam, melyik országokban a legdrágább a tömegközlekedés, és hol ingyenes. Legdrágább Londonban, Sydneyben és Dublinban, míg ingyenes a közösségi közlekedés Tallinban, Luxemburgban és Dunkirkban. Miutánmegvizsgáltam ezeket a városokat, elkezdtem a BKV-val foglalkozni. A BKV kialakulásának hosszú története van, de a legfontosabb, 1968-ban az egységes közlekedés miatt jött létre.Mindezek után a budapesti alternatív közlekedési eszközöket, valamint a szolgáltatások elemzésének egyik legismertebb módszerét, a 7P-t mutattam be, aminek segítségével a BKV-t is elemeztem.A következő eleme a dolgozatomnak a saját kutatás bemutatása. Elsőként néhány korábbi kutatást mutattam be, amelyek inspirációt is adtak a saját kutatásom felállításához. Kutatási kérdéseim voltak, hogy mennyire elégedettek a budapesti tömegközlekedéssel, és mennyire felel meg az igényeknek. Megnéztem, hogy az alternatív közlekedési eszközök mennyire elterjedtek, ezáltal mennyire veszélyeztetik a tömegközlekedést. Szintén vizsgáltam, hogy a Covid-19 megjelenése miatti korlátozások milyen hatással voltak a tömegközlekedés használatára. A korábbi tapasztalataim alapján úgy vettem észre, hogy sokan nem ismerik a BKV és a BKK közötti különbséget, ezért ezt a témát is feltérképeztem. Magát a kutatást primer kvantitatív online kérdőíves megkérdezés formájában végeztem, amiben 276 fő vett részt. Közöttük volt BKV és BKK munkatárs, ezért az adatok módosulhattak.A kutatásom eredményeiből elmondható, hogy inkább elégedettek a felhasználók a szolgáltatással, mint nem, azonban több hibát is észrevettek, amin változtatni kellene. Ilyen probléma a késés, a nem mindig hatékony pótlás és a korszerűtlen járműpark. Azonban a tájékoztatást nagyon jóra értékelték. Itt egyedül annyit emelnék ki, hogy a pótló járatok indulási helyét jobban kellene hangsúlyozni, mert néha elmarad. A kutatásból kiderült, hogy a legbefolyásolóbb tényezője az elégedettségnek a tájékoztatás, ezért erre mindenképp érdemes figyelni. A Covid-19 megjelenése nagyban befolyásolta a tömegközlekedés használatát: egyértelműen csökkent az otthoni munka és a távoktatás miatt.Generációkra bontva megvizsgáltam, hogy az alternatív közlekedési eszközöknek milyen a térnyerése. A budapesti tömegközlekedés egyelőre nincs veszélyben, azonban a Z generációnál a legerősebb a hajlam a használatukra. Ebből kifolyólag az újabb generációknál (például az alfa generáció) nagyobb lehet a térnyerésük.A kutatásom utolsó elemeként a BKV és a BKK kapcsolatára vonatkozó kérdést hagytam. Körülbelül 50% mondta, hogy tudja, mi a különbség, azonban ezek között is találkoztam olyanokkal, akik nem tudták pontosan, vagy felkeverték a szerepeket. 
695 |a elégedettség 
695 |a közösségi közlekedés 
695 |a kutatás 
695 |a szakdolgozat 
695 |a szolgáltatás 
695 |a szolgáltatásmenedzsment 
700 1 |a Czirják Anna  |e ths 
700 1 |a Réthi Dr. Gábor  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37278/1/Grecmajer%20T%C3%BCnde%20-%20K38K9U%20%2C%20GM.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37278/2/BA_O_Grecmajer_T%C3%BCnde.pdf  |z Dokumentum-elérés