Cafeteria anno és most - A béren kívüli juttatások története

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Koller Balázs
További közreműködők: Csernáti Nikolett
Török Dr. Martina Zsófia
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:adózási szabályok
béren kívüli juttatás
cafetéria - kafetéria
munkabérek
SZÉP kártya
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/37289

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg37289
005 20210922100548.0
008 210922suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Koller Balázs 
245 1 0 |a Cafeteria anno és most - A béren kívüli juttatások története  |c Koller Balázs  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Legtöbbünk háztartásában hamar eltűnnek a hétköznapi kiadások forgatagában a „luxusra” szánt összegek. De hála a cafeteria-rendszernek, évről évre biztosított a pihenés, a kikapcsolódás, a feltöltődés. Jól átgondolt, szerethető találmány tehát, ezért is választottam dolgozatom témájául. Rövid bevezető után ismertetem a munkabér fogalmát, majd rátérek a béren kívüli juttatások kialakulásának körülményeire.  Ezután a motiváció témakörét járom körbe. Szót ejtek a Maslow-féle szükséglet-piramisról, valamint a felismerésről, miszerint a magasabb szintű igények kielégítéséhez már nem elegendő csupán a készpénz. Majd körbejárom a rendszer kialakításának szempontjait, olyan kulcsszavak és kifejezések segítségével, mint szervezet és egyén érdekeinek összehangolása, piacképesség, hatékonyság, átláthatóság és a lehető legkevesebb adminisztráció. Kiemelem még a rugalmas juttatásokkal járó munkáltatói költségek tudatosításának, valamint a hatékony, kétoldalú belső kommunikációnak a fontosságát. A következő fejezet a rendszer sajátosságait tárja fel: kiderül, mit takar a VBKJ, a keretösszeg, a listából, illetve a csomagok közüli választás, hogy mi az a tulajdonképpeni webCafeteria, és mitől lesz felhasználóbarát, de egyben költséghatékony is. Ezután a jogszabályi háttér, a törvényalkotói szempontok fontossága, a mindenkori kormányzati szándék juttatási rendszerre való befolyásoló ereje, az adózási alapok megteremtése kerül előtérbe, valamint sorra veszem a fontosabb, cafeteriára vonatkozó adótörvényeket. Az ötödik fejezetben térek rá dolgozatom lényegi részére: saját primer és szekunder kutatások alapján bizonyítani (vagy épp cáfolni) a hipotézist, miszerint a gazdaság-társadalmi változások (lásd például koronavírus) nagyban befolyásolják a cafeteria rendszerét, az éppen zajló folyamatok gyorsan és jelentősen rajzolják át a béren kívüli juttatások képzeletbeli térképét. Áttekintem a cafeteria legfőbb elemeit, valamint a hozzájuk tartozó adóterheket, annak változásait 2017-től napjainkig. Diagramban foglalom össze az adójárulékok változását a cafeteria elemeiben, és az elmúlt évek ezer egységre vetített adó- és járulékvonzatait. A hatodik fejezetben tovább kutakodom, olyan izgalmas témát boncolgatva, mint a közigazgatás kontra versenyszféra. Kiderül, hogy a közigazgatás komoly hátrányból indul a rugalmas javadalmazási rendszerek alkalmazásában, és versenyképességének, vonzerejének növeléséhez elengedhetetlen lenne olyan motivációs elemeket bevetnie, mint például a flexibilis munkaidő, vagy a teljesítmény érdemben történő díjazása. Ezek után kerül sor az ABC minisztérium, valamint az XYZ Zrt. cafeteria-rendszerének tényleges összehasonlítására: górcső alá veszem a vonatkozó jogszabályokat, a rendelkezésre álló keretösszegeket, valamint a választható elemeket. A 2019-2020-as évek dolgozói preferenciáira derít fényt a hetedik fejezet, ahol összehasonlító elemzés keretében vizsgálom a munkavállalók koronavírus előtti, illetve utáni cafeteria-igényléseit. Az adatokat két nézőpont szerint analizálom: egyrészt összehasonlítom egymással a minisztériumot és az XYZ Zrt-t (s ilyen értelemben egyben a közszférát a versenyszférával), másrészt pedig a 2019-es és a 2020-as évek (vagyis a koronavírus előtti és utáni) dolgozói preferenciáit. A vizsgálatból kiderül, hogy arányok szempontjából az ABC minisztérium és az XYZ Zrt. - közszféra és versenyszféra - között nincsen szignifikáns különbség; viszont időközben az arányok szemmel láthatóan megváltoztak, eltolódtak: markánsan megfigyelhető a szállás, valamint a szabadidő alszámlák térnyerése a vendéglátás fül kárára a 2020-as esztendőben. A jelenséget egyértelműen a koronavírus megjelenésével, gazdasági-társadalmi életünkre kifejtett hatásaival magyarázom: meglátásom szerint a dolgozatom elején felállított hipotézisem ezen eredmények tudatában bizonyítást nyert. Ebben csak megerősít a pénzügyi szakember véleménye, melyet a nyolcadik fejezetben taglalok. Végezetül rövid összefoglalás következik, melyben elhangzik a konklúzió: egy jól tervezett, személyre szabható és széleskörű juttatási rendszer valóban hívogató, hosszú távon is motiváló és lojalitás-építő hatású a munkavállalók nagy többségének szemében. Érdemes tehát fenntartani és fejleszteni, mert ez a jogalkotók és jogalkalmazók, közszféra és versenyszféra, munkaadók és munkavállalók, de tágabb értelemben a nemzetgazdaság és az egész társadalom közös érdeke. 
695 |a adózási szabályok 
695 |a béren kívüli juttatás 
695 |a cafetéria - kafetéria 
695 |a munkabérek 
695 |a SZÉP kártya 
700 1 |a Csernáti Nikolett  |e ths 
700 1 |a Török Dr. Martina Zsófia  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37289/1/Koller%20Bal%C3%A1zs%20Szakdolgozat.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37289/2/BA_O_Koller_Bal%C3%A1zs.pdf  |z Dokumentum-elérés