Folyamatmodellezés és optimalizálás logisztikai területen
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | folyamat modell logisztika logisztikai folyamatok logisztikai rendszer optimalizálás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/37488 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg37488 | ||
| 005 | 20210922101408.0 | ||
| 008 | 210922suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Kerekes Bálint | |
| 245 | 1 | 0 | |a Folyamatmodellezés és optimalizálás logisztikai területen |c Kerekes Bálint |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Ahogy az értekezés végére érünk a követhetőség és áttekinthetőség szolgálatára célszerű a traktátusi rész utolsó fejezetében összegyűjteni a tárgyalt tudásanyagot és ismeretköröket röviden és esszenciálisan. Az első, bevezető, fejezet induló szakaszában fogalmaztam meg a témaválasztás mögöttes motivációit, hogy mi is nagy vonalakban a logisztika, milyen gigantikus, egész világot behálózó méreteket ölt és mennyi lehetőséget tartogat azok számára, akik hozzám hasonlóan szakmájukul választják a modern gazdaság keringési rendszereként szolgáló logisztika bármely területét. Ezentúl kifejtettem mit jelent számomra a szakterület, hogyan kapcsolódik az életemhez, továbbá, hogy milyen hatások ösztönöztek arra, hogy ebben a témában mélyedjek el elemző és összegző célzatokkal és milyen források voltak segítségemre a hozzáállás kialakulásakor és a szakdolgozat megírásakor. A nyitófejezet második szakaszában a személyes indíttatások eredményezte választott téma célmegfogalmazását tárgyaltam, valamint sorra vettem, hogy a dolgozat vezérfonalát követve milyen tudásanyagokkal ismerkedhetünk meg a témát megalapozandó. Meghatároztam az értekezés sorrendi szakaszainak tartalmát és célzatát, majd szónoki kérdéseket tettem fel, melyekre az értekezés információit követve és elsajátítva válasz fogalmazódik meg bennünk. Ezekre a kérdésekre meg is adok egy-egy általános válaszlehetőséget, ahogy az összefoglalás során a válaszra utaló ismereteket tartalmazó szakaszhoz érünk. A következő fejezetben már szakmailag is megkezdődött a logisztika ismertetése átfogóan a fogalom kialakulásától, nagyobb fejlődési szakaszain át, egészen napjainkig. A tárgyalásnak ez a szakasza a kifejezés eredettörténetének meghatározásával indult, majd használatának és jelentéstartalmának átalakulásának főbb állomásain mentünk végig az ókortól kezdve, haladva a történelem kronológiai sorrendjében, az ipari forradalmakon keresztül, megérkezve a mai modern értelmezéséig. Ezután a logisztika gazdasági területeken fejlődő jelentőségét, meghatározó szerepét foglaltam össze, felvezetve ezzel a jelenlegi értelemben vett definícióinak ismertetését, mely jól láthatóan nem egzakt tudás. A terület monumentalitása és szerteágazósága okán felmerülő decentralizációs problémák felvázolását követően az ezekre megoldásként szolgáló logisztikai rendszerek ismertetésére került a sor, melynek a fejezet második szakasza ad helyet. Ebben a szakaszban a logisztikába való bevezetés újabb nem elhanyagolható része, a logisztikai rendszerek jelentőségének, motivációjának és néhány példájának ismertetése következett. A szakdolgozat harmadik szakaszával a bevezető és megalapozó részeken túljutva elkezdődött a tézisfejezetek kifejtése a folyamatmodellezés alapjainak lefektetésével és jelentőségük, valamint felhasználási területeik, például a modell alapú prognózis, meghatározásával. Az első fejezetszakaszban definiáltam a folyamatmodellezést választ adva ezzel a bevezető fejezet első téziskérdésére: „Mik azok a folyamatmodellek?”. Összegezve a folyamatmodellek különböző folyamatoknak, jellemzően valamilyen gazdálkodó szervezet folyamatainak, a meghatározott folyamatmodellező nyelven készített elemezhető és módosítható ábrarendszere, vagyis modellje. Ez előzte meg a folyamatmodellezés és a folyamatmodellek felhasználási területeinek, alkalmazási meghatározó szerepüknek és ezek főbb attribútumainak ismertetése, aminek áttanulmányozása válasz a második tételkérdésre: „Milyen alkalmazási területeit ismerjük a folyamatmodelleknek, és milyen részlegeken foglalkozik velük a módszertan?”. Több alkalmazási területéről tettem említést ebben a szakaszban, azonban egyik legjelentősebb ezek közül, hogy vizsgálhatóvá, elemezhetővé és, ezáltal fejleszthetővé, optimalizálhatóvá válnak a folyamatok, mely minden téren előny a felhasználók számára. Részlegeit tekintve a folyamatmodellezés sematikussága és átültethetősége lehetővé teszi, hogy minden folyamatot tartalmazó szférában alkalmazzuk őket, ami kiterjesztést biztosít nekik minden, a világot alkotó, folyamatra. A folyamatmodellezés alapok lefektetése és jelentőségének körüljárása után a dolgozat az elméleti háttér ismertetésével folytatódik, mely bevezető fejezetszakasza a folyamatmodellezés nyelvének módszertanába. Ebben a szakaszban a folyamatmodellezéshez szükséges főbb alapfogalmakat vezettem be és definiáltam, melyek között olyanok voltak, mint maga a folyamat fogalmára néhány meghatározás vagy a folyamatinnováció, ami a szakdolgozat témájának szempontjából is nagyon jelentős alaptétel. Továbbá szó volt kisebb, de nem elhanyagolható építőelemeiről a folyamatmodelleknek például az elemi tevékenységekről, a folyamatábrákról, a konkurens tevékenységekről, illetve a teljes folyamatról. A fejezet harmadik és utolsó szakasza a folyamatmodellezés módszertanát és alkalmazási nyelvét mutatta be részletesen, mely ismertek elengedhetetlenek a folyamatok manuális vagy támogató rendszerek által történő modellezéséhez. A szakasz elején a módszertanok és érintőleg a szabályrendszer ismertetése foglal helyet, majd innen térünk át mély részletességgel a folyamatmodellezés eszközeire, azok fajtáira és speciális változataira. Tüzetesen, logikai sorrendet követve végig vettem a folyamatmodellezés minden főbb, általános építőelemét és eszközkészletét, amik a legtöbb folyamat ábrázolásához és a főbb, ismertebb folyamatmodellező programokhoz szükségesek. Ilyen eszközök, felsorolási jelleggel, a medencék, úszósávok, az indító, köztes és záróesemények, a tevékenységek és alfolyamatok, majd az átjárók különböző fajtái, végül az adatobjektumok és más adalékinformációt hordozó eszközök. A folyamatmodellezés módszertanának lezárulta vezetett az értekezés második tézisfejezetéhez, logisztikai folyamatmodellekhez, melynek első szakasza gyakorlati felhasználásukat vizsgálja. Korábban már ismerkedtünk a folyamatmodellek alkalmazási jelentőségével, itt azonban mélyebben is feldolgoztam célzottan a logisztikai területeken fellelhető folyamatok modellezésének meghatározó szerepét. Specifikusan a logisztikai területeken betöltött szerepük néhány főbb attribútumával, például kiknek a feladata ezek alkalmazása vagy, hogy milyen célt tudnak szolgálni, és ezek gyakorlati fontosságával kapcsolatban határoztam meg ismereteket. A szakasz olvasása során megfogalmazódhat bennünk a válasz arra a két tételkérdésre, hogy: „Érdemes-e felhasználni az üzleti életben kis-, közép- és nagyvállalatok esetén?” és „Milyen szerepük van különböző logisztikai területeken a folyamatoknak?”. A személyes válaszom ezekre a kérdésekre természetesen az, hogy igen, nagyon is érdemes alkalmazni őket, mivel minden gazdálkodó szervezet működése folyamatokra épül, melyeknek kitűnő optimalizálási módja a modellezés, és a fejlődés kulcsa a folyamatinnováció, és ezen tulajdonságból kiindulva óriási szerepe van a folyamatoknak és innovációjuknak is. Ezzel elérkeztünk a fejezet második, és a szakdolgozat szempontjából vett legfontosabb szakaszhoz, ami a logisztikai területek folyamatainak optimalizálásának esetleges hibalehetőségeivel és ez javítási, fejlesztési lehetőségeivel foglalkozik. A szakasz elején a tárgyalás megértéséhez szükséges alaptéziseket deklaráltam, hogy könnyebben befogadhatók és átláthatók legyenek az okfejtés és az ebből következő javaslatok. A továbbiakban a logisztikai folyamatok működését nehezítő internális és exteriőr zavaró tényezőket emeltem ki sorra, és közelítettem meg ezek számának csökkentésére vagy hatásuk minimalizálására szolgáló megoldáslehetőségeket. Az első ilyen probléma a folyamatmodellek részletezhetőségében rejlik, mely hibafaktor nehezíti a folyamat minél mélyebb szintű modellezését és ezáltal a hibalehetőségek korlátozását. Erre megoldást a kifejtettségi szint több szemponttól függő meghatározása jelentheti, melyet szervezetenként egyénileg kell megállapítani a humán erőforrás kapacitásához és a folyamataikhoz mérve. Másik témaként, mely egyben jelenthet problémaforrást és megoldást is, a sematikus munkafolyamatok bevezetésével és vele párhuzamban a kivételkezelés fontosságával foglalkoztam, ezek lehetséges előnyeivel és hátrányaival. Végezetül pedig, a tranzitív függőségek meglétével és elkerülhetetlenségükkel, továbbá az emberi tényezővel foglalkoztam, mely bekezdésekben részletesen vizsgáltam az ezek okán kialakulható problémákat és javaslatot tettem esetleges feloldásukra, illetve meglétük mértékének csökkentésére. A tézisfejezetet zárásául pedig egy általános megoldási, optimalizálási lehetőséget ismertettem az olvasóval, mely nem más, mint a strukturális résztevékenységköri felzárkóztató stratégia volt. Az utolsó tézisfejezetben találjuk a választ az utolsó két tételkérdésre, melyeket a bevezetésben tettem fel, mégpedig, hogy: „Milyen hiányosságaik lehetnek és hogyan vagyunk képesek ezeket javítani?”, valamint „Lehet-e optimalizálni a folyamatmodellezést vagy csak törekedhetünk rá, és ha igen, mikre kell odafigyelni?”. Az általam tapasztaltak szerint, noha számtalan problémaforrással és hibafaktorral szembesülhetünk a logisztikai folyamatok fejlesztése során, képesek vagyunk javítani őket, csökkenteni mértéküket célzott területi kezelésekkel. Minden folyamat optimalizálható az adott környezeti tényezőinek függvényében, csupán, amíg nem oldja meg a hiányosságait egy nagyszabású strukturális átszerveződés, egységesen kell koncentrálni minden hiányosság egyidejű korrekciójára és minden résztvevőnek törekedni arra, hogy az általa végzett folyamatrész a leghatékonyabban működjön. | |
| 695 | |a folyamat modell | ||
| 695 | |a logisztika | ||
| 695 | |a logisztikai folyamatok | ||
| 695 | |a logisztikai rendszer | ||
| 695 | |a optimalizálás | ||
| 700 | 1 | |a Avornicului Dr. Mihály Szilárd |e ths | |
| 700 | 1 | |a Gorzás Attila |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37488/1/Szakdolgozat_final_draft_1.0.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37488/2/Temavazlat-es-osszefoglalas.pdf |z Dokumentum-elérés |