A bipoláris depresszióról szóló kommunikáció a médiában
Saved in:
Main Author: | |
---|---|
Other Authors: | |
Format: | Thesis |
Kulcsszavak: | bipoláris zavar depresszió izoláció kommunikáció stigma |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/37512 |
Abstract: | Ez a dolgozat a bipoláris depresszió kommunikációját tűzte ki célul a médiában. Azért választottam ezt a témát, mert a betegség már önálló egységként működik, kommunikációja mégis sok esetben vitatott. Először elméletben vizsgáltam meg, hogyan kommunikálják a közbeszédben, milyen attitűddel, benyomással állnak az érintettekhez, milyen jelzők, stigmák, diszkriminációk érik őket. Az irodalmi áttekintésnél a stigma ismertetése után az őrülteket mutattam be majd izolációjukat és integrációjukat tártam fel. Ezt követően a pozitív betegségelőnnyel próbáltam érzékeltetni a betegségek optimista szemszögét. A fő témámnál tisztáztam a bipoláris zavar fogalmát, majd a mentális betegségek kommunikációját taglaltam, melyben kitértem a híres emberek kommunikálására is. A folytatásban az OTC és a DTC készítmények piacát elemeztem. Zárásképpen pedig a pandémia hatásait vizsgáltam a betegségre nézve. Kutatásom két komponensből épült fel. Első kérdésköröm a mentális betegek kommunikációja felé irányult, amelyre online kérdőíves kutatással kerestem a választ. Itt arra voltam kíváncsi, hogy máshogyan kommunikálják-e bipoláris depressziót a médiában és a közbeszéd során, mint a többi mentális betegséget. Kutatásom második felében interjút készítettem egy pszichológussal, melyben a bipoláris zavarban kezelt betegeiről és az egésztársadalommal, valamint médiával kapcsolatos kérdésekről beszéltünk. A célom az volt, hogy a környezetemben élő főként fiatalok véleményét szemléltessem és megtudjam milyen álláspontot képviselnek, valamint, hogy ennek fényében betekintést nyerjek egy szakértő véleményébe is. A kutatás eredményeképpen elmondható, hogy nem kommunikálják másképp a bipoláris depressziót, mint a többi pszichés zavarban érintettet. Emellett beigazolódott, hogy a betegség helytelen kommunikálása vezet főként a megbélyegzéshez. Továbbá a szakvéleményből kiderült az is, hogy a társadalom javuló tendenciát mutat a betegség elfogadásával és megbélyegzésével kapcsolatban. |
---|