A Nyugat-Balkán egyes országainak gazdasági fejlődése az elmúlt évtizedekben, illetve útjuk az Európai Uniós tagság felé
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | EU gazdasági fejlődés Horvátország Koszovó Montenegó Szerbia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/37554 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg37554 | ||
| 005 | 20210923105247.0 | ||
| 008 | 210923suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Páll Gréta | |
| 245 | 1 | 2 | |a A Nyugat-Balkán egyes országainak gazdasági fejlődése az elmúlt évtizedekben, illetve útjuk az Európai Uniós tagság felé |c Páll Gréta |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatom témájának a Nyugat-Balkán országainak gazdasági fejlődését választottam, bemutatva az elmúlt néhány évtizedet. Munkám során be fogom mutatni a Nyugat-balkáni térséget, annak kapcsolatát az Európai Unióval, az érintett országok ahhoz való csatlakozási szándékát, célját, illetve hogy ez a gyakorlatban hogyan is érhető el a tagjelölt országok által, milyen kritériumoknak kell megfelelni.Az országok területi elhelyezkedésének egyezése, az országok földrajzi közelsége nem jelent gazdasági értelemben is egyformaságot, közelséget véleményem szerint. A térségben társadalmi, politikai és gazdasági különbségek figyelhetők meg, mivel a Balkán teljesen különböző adottságú és fejlettségű államokat foglal magában. Mivel a Nyugat-Balkán egy viszonylag nagy térség, melyet számos ország alkot, egyértelműen nem mutatható be mind a terjedelmi megkötések miatt, így a továbbiakban csak a következő néhány ország reprezentatív elemzésére fogok fókuszálni: Horvátország, Montenegró, Szerbia és Koszovó. Választásom azért esett épp ezen országok bemutatására, mert szeretném a térséget minden lehetséges szempontból megfelelő módon bemutatni, hiszen a négy választott állam egyike Európai Uniós tagállam, két másik már megkapta a tagjelölti státuszt, egy pedig potenciális tagjelölt. A bemutatás sorrendje is ezt a logikát követi, tehát az integráció szintjét tekintve a „legfejlettebbtől” a „legfejletlenebbig” haladok majd, hogy minden státuszú ország bemutatásra kerüljön. Először az adott országok gazdasági fejlettségét fogom bemutatni a három legleíróbb mutatóval: GDP alakulása, infláció és munkanélküliség. Ezt követően külön alfejezetet szentelek a különböző külföldi közvetlentőke beruházások mértékére, arányaira, illetve változásaira a tárgyalt időszakban. Ezt követően az országok bemutatását az EU-s csatlakozási témakör bemutatásával fogom befejezni, melynek keretében az egyes csatlakozási konferenciákon elért eredményeket fogom szemléltetésként bemutatni. Dolgozatom befejezéseképp pedig mindezeket figyelembe véve összehasonlító értékelésemben a különbségeket, vagy lehetséges hasonlóságokat szeretném feltárni az összes fent említett témakör szempontjából. | |
| 695 | |a EU | ||
| 695 | |a gazdasági fejlődés | ||
| 695 | |a Horvátország | ||
| 695 | |a Koszovó | ||
| 695 | |a Montenegó | ||
| 695 | |a Szerbia | ||
| 700 | 1 | |a Marinovich Dr. Endre |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37554/1/DIPLOMAMUNKA_P%C3%81LL%20GR%C3%89TA_NIRTL5.pdf |z Dokumentum-elérés |