Magyarország szerepe és lehetőségei az autóipari technológia váltásban
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | autóipar gazdasági hozzáadott érték járműipar magyarország nemzetközi értékláncok technológia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/37667 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg37667 | ||
| 005 | 20210923105646.0 | ||
| 008 | 210923suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Hoffmann Noémi Anna | |
| 245 | 1 | 0 | |a Magyarország szerepe és lehetőségei az autóipari technológia váltásban |c Hoffmann Noémi Anna |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Az európai környezetvédelmi szabályozásokhoz való alkalmazkodás és a bírságok elkerülése a járműipar számára csak jelentős változtatásokkal sikerülhet. Az európai járműipar legnagyobb szereplője, Németország autóipara is változásra van predesztinálva. A német autóipar SWOT analíziséből megállapítható, hogy az elektromos technológiára való hatékony átállás kritikus pontjai egyrészt az OEM-ek akkumulátor-gyártásának – egyelőre – hiányzó kapacitása, másrészt a humán erőforrások hiánya, köszönhetően a rengeteg technológiai kihívásnak, illetve, hogy a hazai oktatási rendszer nem tudja tartani a lépést a magasan képzett autóipari szakemberekre való belföldi kereslettel. Ebből következtethető, hogy az OEM-ek potenciálisan delegálni fognak bizonyos, nem elsődleges kutatás-fejlesztési projekteket, ebben pedig az értéklánc további szereplőinek becsatlakozására számítok. Másrészt az elektromos járművek tömeggyártásához nem áll rendelkezésre házon belül elegendő akkumulátor-gyártási kapacitás, így az OEM-eknek külső beszállítókra kell támaszkodniuk. Az autóipar értéklánca átalakulni látszik az elektromos technológia hatására, hiszen az elektromos járművek sokkal kevesebb alkatrészt tartalmaznak, mint hagyományos, robbanómotoros társaik. Ez munkahelyek megszűnését, átalakulását fogja jelenti közép – és hosszútávon, az új piaci helyzethez pedig a beszállítóknak alkalmazkodni kell majd. A németországi autóipar helyzete pedig az arra kapcsolódó országok gazdaságára is hatással van, Közép-Kelet-Európa történelmileg be van ágyazódva a német autóipari értékláncokba, így a régió autóiparában is változásokra számítok. Ezek a változások azonban lehetőséget adnak a régió országainak, így Magyarországnak is az értékláncokban való feljebb lépéshez magasabb hozzáadott értékű tevékenységek elnyerése által. A magyar autóipar hangsúlyos szereplője az ország gazdaságnak, a német OEM-ek és fontos beszállítóik is előszeretettel telepítenek hazánkba termelési tevékenységeket. A régió, és az ország is a piaci liberalizációt követően leginkább az alacsony munkabérek, a fejlett infrastruktúra, és a fegyelmezett rendelkezésre álló munkaerő miatt volt vonzó célpontja a német autóipari befektetéseknek. Magyarország sokáig – a foglalkoztatottság növelésének érdekében – a termelési központok létrehozását szorgalmazták külföldi befektetések által, ezek pedig jellemzően alacsony hozzáadott értékű tevékenységekből álltak. Napjainkban, az ország általános fejlődésének érdekében a magas hozzáadott értékű tevékenységek bevonzásán van a hangsúly az autóiparban is. A magyar autóiparban két lehetőséget azonosítottam a járműipari értékláncokban való feljebb lépéshez: a németországi kutatás-fejlesztés befektetések bevonzását a hazai leányvállalatokba, illetve az autóipari keresletre rácsatlakozva, a régió akkumulátor-szükségleteinek kielégítését. A kutatás-fejlesztés-intenzív beruházások számára meg kell teremteni a megfelelő technológiai-infrastruktúrát, melyet a kutatóközpontok, illetve egyetemek bevonásával lehet elérni. A K+F-intenzív befektetések szempontjából Kelet-Közép-Európa, illetve Magyarország előnyére válhat Kínával szemben, hogy az utóbbi időkben elindult near-sourcing kihelyezési stratégiát a koronavírus okozta ellátási problémák csak tovább erősítik. Másrészt a szoftverfejlesztők bérszínvonala még mindig sokkal alacsonyabb, mint Nyugat-Európában, illetve a szellemi tulajdonjogok védelme is erősebb itt, mint Kínában. Az akkumulátor-gyártás termelési láncán Magyarország izgalmas helyet foglalhat el, köszönhetően a két dél-koreai akkumulátor-gyártó óriásvállalat betelepülésének. A Samsung SDI és az SK Innovation megannyi dél-koreai vállalatot vonz az országba, akik az említett két OEM-eknek, illetve a Lengyelországi LG Chem-nek fognak részeket beszállítani. Habár ezek nem magas hozzáadott értékű tevékenységek, és az akkumulátorok fejlesztése még várhatóan sokáig az anyavállalatok falain belül zajlanak majd, az akkumulátorok fontossága, és értéke miatt kritikus beszállítói lesznek az európai – és vélhetően a német – autóiparnak. Mind a kutatás-fejlesztési tevékenységekhez, mind pedig az akkumulátor-gyártásban való részvételhez elengedhetetlen a haza beszállítói hálózat folyamatos fejlesztése, akár technológiai tudásról, know-howról, vagy partnerkutatásról legyen szó. Ezért úgy gondolom, az autóipari klaszterek megerősítése elengedhetetlen lenne itthon is. A magyarországi befektetésösztönzés is egyértelmű arculatváltáson ment keresztül, a Made in Hungary szlogen Invented in Hungary-ra cserélése is jól jelzi a kormány megváltozott stratégiáját. A kiemelt projekteket az állam egyedi kormánydöntések által pénzügyileg is támogat, illetve a kutatás-fejlesztés-intenzív projekteket adókedvezményekkel, alacsony kamatú hitelekkel is segíti. Az állami támogatás mértéke régiók szerint eltér, a kevésbé fejlett területeken történő beruházásokra kapható támogatási összeg magasabb, míg a már eleve fejlett területeken alacsonyabb állami segítségre számíthatnak a külföldi befektetők. A pénzügyi ösztönzőkön kívül a diplomáciai kapcsolatok tudatos építésével főleg az ázsiai, keleti országok befektetése felé nyit Magyarország. Fejlesztési javaslataim a következők: (1) a klaszter-kultúra javítása, a hazai beszállítók versenyképességének növelése érdekében, több kutatóintézet, egyetem bevonása az autóipari klaszterekbe, növelve ezzel az innováció-készséget. Jó kezdeményezés itthon a thyssenkrupp és a magyar műszaki egyetemek együttműködése, illetve a debreceni tudásközpont megalapítása. (2) Az oktatás minősége hazánkban megfelelő, a járműipar specifikus mérnöki képzések együttműködése a német autógyártókkal a kutatás-fejlesztés-intenzív befektetésekre pozitívan hathat. Azonban a képzett munkaerő kiáramlása ellen is fel kellene lépni, ez azonban összetett probléma, melyet dolgozatom nem érint mélységeiben. (3) Magyarországnak lehetősége nyílik arra, hogy Európán belül akkumulátor-gyártó nagyhatalommá váljon, hiszen két nagy dél-koreai OEM is itt telepedett le az európai piac kiszolgálására. Az ipari parkok korszerűsítése, az infrastruktúra fejlesztése elősegítheti a beszállítói hálózat fejlődését. Véleményem szerint a dél-koreai beszállítói cégek betelepülése mentén elindulhatna egy folyamat a hazai vállalatok bekapcsolódására a tudás-transzfer által. Így a piaci igények megváltozására reagáló, a beszállítói piramis alján elhelyezkedő magyar KKV-k be tudnának kapcsolódni az akkumulátor-gyártás értékláncába. Ehhez azonban szintén elengedhetetlen egy olyan piaci kultúra és környezet megteremtése, ami az akkumulátor-gyártásban érintett vállalatok együttműködését segíti. | |
| 695 | |a autóipar | ||
| 695 | |a gazdasági hozzáadott érték | ||
| 695 | |a járműipar magyarország | ||
| 695 | |a nemzetközi értékláncok | ||
| 695 | |a technológia | ||
| 700 | 1 | |a Antalóczy Dr. Katalin Júlia |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37667/1/Szakdolgozat_Hoffmann_Noemi.docx%20%281%29.pdf |z Dokumentum-elérés |