A vállalkozás folytatása számviteli alapelv érvényesülése állami tulajdonú gazdasági társaságoknál
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | állam csődelőrejelzés likviditás rentabilitás számviteli alapelvek |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/37856 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg37856 | ||
| 005 | 20211105130107.0 | ||
| 008 | 211105suuuu hu o 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Molnár Petronella | |
| 245 | 1 | 2 | |a A vállalkozás folytatása számviteli alapelv érvényesülése állami tulajdonú gazdasági társaságoknál |c Molnár Petronella |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A pénzügyi/gazdasági világválság, valamint a 2020 tavaszán hazánkban is megjelenő COVID-19 járvány következtében a vállalkozás folytatásának számviteli alapelve lényegesen felértékelődött a nem csak a klasszikusan profitorientált, hanem a közfeladatot ellátó vállalkozások működése során. Ezt a számviteli alapelvet a gazdasági világválságnak, illetve világjárványnak köszönhetően már nem vehetjük automatikusnak. Nehezebb előrejelezni a vállalat jövőbeni kockázatait, amely jelentős többletterhet eredményez mind a vállalat vezetői, mind pedig a könyvvizsgálók számára, különösen abban az esetben, ha a vállalat nem könyvvizsgálatra kötelezett. 2011 előtt hazánkban a közüzemi vállalatok szabályozása kevésbé volt szigorú, mint az államháztartásé, ennek eredményeképp 2006-tól jelentős mértékű növekedés volt tapasztalható ezen vállalatok számában, amely 2011-re állt meg. A közüzemi vállalatok 2011-től kezdődően erősebb törvényi kontroll alá kerültek, amely hozzájárul a jó kormányzás megvalósulásához, illetve a közvagyonnal történő hatékonyabb gazdálkodáshoz. Empirikus kutatásomban 37 magyarországi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok működőképességét vizsgáltam. A vizsgálat tárgyát képezte ezen állami vállalatok éves beszámolója. A vizsgálat alá vont időszak 2010, 2013, 2016 és 2019. évek voltak. Ennek oka, hogy 2010-ben ment végbe egy széleskörű közpénzügyi reform Magyarországon, melynek következtében szigorúbb szabályozási környezet került kialakításra. 2013-tól került sor a hatósági árszabályozás bevezetésére, mely jelentős hatást gyakorolt a közüzemi vállalatok gazdálkodására. 2019 pedig az utolsó év, melyből rendelkezésre állnak a beszámolók adatai a szakdolgozat megírása során. Az elemzés során a vizsgálatba vont magyarországi állami vállalatok gazdálkodását vettem górcső alá, illetve megvizsgáltam, hogyan alakult azok vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete. A kutatás során megállapítást nyert, hogy a vizsgált 37 vállalat közül közel felének gyenge a tőkeerőssége és a likviditása, s közel 20 százaléka realizált veszteséget (a „rezsicsökkentés” bevezetésének évében 37,5 százaléka). | |
| 695 | |a állam | ||
| 695 | |a csődelőrejelzés | ||
| 695 | |a likviditás | ||
| 695 | |a rentabilitás | ||
| 695 | |a számviteli alapelvek | ||
| 700 | 1 | |a Hegedűs Dr. Szilárd |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37856/1/Moln%C3%A1r%20Petronella%20EBR0UJ%20szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37856/2/T%C3%A9mav%C3%A1zlat_%C3%96sszefoglal%C3%A1s_Moln%C3%A1r%20Petronella.pdf |z Dokumentum-elérés |