Pénzügyi szektor adóbefizetései a bankadóra és a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozóan
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | adó állami költségvetés bank(ok) magyarországi adórendszer pénzügyi szektor |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/38174 |
| Kivonat: | Szakdolgozatomban a hazai adórendszer két szektorális adóját a pénzügyi szervezetek különadóját és a pénzügyi tranzakciós illetéket mutattam be. Azért esett erre a két adónemre a választásom mert érdekel az adózás, és szerettem volna erről a két ágazati adóról egy átfogó képet adni. Megvizsgáltam, a két adónem bevezetéseinek körülményeit, hatásait. Fő célom az volt, hogy kutatást végezzek a két adónem előnyeinek és hátrányainak bemutatására, amiből azt a következtetést vontam le, hogy a pénzügyi szervezetek különadója és a pénzügyi tranzakciós illeték pozitív hatással volt a költségvetésre, de negatívan hat a nemzetgazdaság többi szereplőjére. Kutatásom során ezeket a tényezőket igyekeztem feltárni. Dolgozatom során elemeztem a költségvetésbe betöltött szerepüket a 2021-es évi költségvetési előirányzatban, amelynek során megállapítottam hogy 3-3% körüli részesedéssel járulnak hozzá az adóbevételekhez, a költségvetési egyensúly biztosításához. Ismertettem a két adónemmel kapcsolatos legfontosabb fogalmakat, a jogszabályi környezetet, amely a működésüket biztosítja. Megvizsgáltam az Európai Unió adópolitikáját, és röviden összefoglaltam az Egységes Szanálási Alapot és betekintettem a szomszédos Ausztria bankszektort érintő adóinak vizsgálatába. A rövid külföldi kitérő után visszatértem a magyar adórendszerhez és további vizsgálatokat végeztem a pénzügyi szervezetek különadója és a bankadó esetében. Kutatásom azt az eredményt hozta, hogy a két vizsgált külön adó drágítja a banki szolgáltatásokat, utalást, hitelezést, akadályozzák a digitális folyamatok előretörését a bankszektorban, így a hazai bankszektor nem tudja felvenni a versenyt a neobankokkal és a pénzügyi szektorba betörő új fintech cégekkel szemben, akiket ezek az adónemek nem sújtanak, így a magyar bankok versenyhátrányba kerülnek. Az adónemek közül a pénzügyi tranzakciós illeték hatásának tudható be, a túlzott készpénzhasználat, amely akadályozza a gazdasági fejlődést és a gazdaság kifehéredését is. A pénzügyi tranzakciós illeték esetében tovább vizsgálódtam a lakosságot illetően. Átvilágítottam a kérdőíves kutatással a lakosok pénzügyekkel kapcsolatos szokásait. Ez a vizsgálat azonban nem volt teljes körű. A kérdőíves megkérdezéssel a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésének a lakosság pénzügyekkel kapcsolatos intézkedéseire való hatását szerettem volna kimutatni. Azt feltételezem ugyanis, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték befolyásolta a lakosság bankolási szokásai. Így a kérdőíves primer kutatás során minden célcsoportot megvizsgáltam korcsoportonkénti bontásban, amiből az derült ki, hogy a bankkártyás fizetések megnőttek a készpénzfelvétellel szemben. Csökkent a készpénzhasználat a mindennapi életben a vásárlásoknál, a postai csekkek befizetésében is inkább a digitális megoldásokat részesették előnybe. Az eredmény azonban korcsoportonként változó, befolyásolja az életkor, a jövedelem, bár ez utóbbit személyiségi jogok védelme miatt nem vizsgáltam. |
|---|