| 520 |
3 |
|
|a Népességcsökkenés és annak gazdasági következményei Magyarországon Dolgozatom célkitűzése a 40 éve tartó népességcsökkenés és a mögötte meghúzódó okok vizsgálata Magyarországon. Témaválasztásomat az indokolja, hogy Magyarországon a népesség 1981 óta csökkenő tendenciát mutat, melynek következménye az ország lakosságának elöregedése. Ez komoly hatással van a gazdaság egészére, mert jelentősen csökken a munkaképes korúak száma, ezáltal veszélybe kerülhet a nyugellátás és visszaesik a gazdasági növekedés. A célkitűzésemet a következő kérdések megválaszolásával kívántam elérni: 1. Milyen okokra vezethető vissza a népességcsökkenés Magyarországon, és milyen következményei lehetnek hosszú távon? 2. Melyek a leendő szülők gyermekvállalási motivációi, és ezek hogyan függnek össze a vállalni kívánt (és megszületett) gyermekek számával? 3. Mennyire hatékonyak az állam által alkalmazott gyermekvállalási ösztönzők? 4. Lehet-e a bevándorlás a népesség csökkenését támogató eszköz Magyarországon? 5. Milyen szerepe van a család, illetve a házasság intézményének a magyar társadalomban? Kutatásom két fő részből áll. A szekunder kutatás alapja a releváns szakirodalom feldolgozása volt, melynek alapján, magállapítható, hogy a demográfiai csere hatása a gazdaság működésére jelentős. Az aktív népesség csökken, az iskolázottság nő, ami számos konfliktus forrása. A népességcsökkenés jelentős okaként említhető a tudatosan szinglik/gyermektelenek arányának növekedése. Emellett megjelenik az úgynevezett halasztás folyamata (5-6 évvel későbbi gyermekvállalás, amely csökkenti az összesen vállalat gyermekek számát is). Egy gazdaság számos eszközzel tudja mérsékelni, vagy visszafordítani a népességcsökkenést. Ilyen például a megfelelő óvodai-bölcsődei szolgáltatás elérhetővé tétele, az oktatási rendszer javítása, a nyugdíjrendszer támogatása, a nők és a kisgyermekes családok segítése. Az ország népességének csökkenésének megállítására a migráció is egy lehetséges megoldás. Primer kutatásom a házasságra, a családra, a bevándorlásra és a gyermekvállalás ösztönzésére fókuszált. A kérdőívet 269 személy töltötte ki. A kérdőívekből származó adatokat Microsoft Excel és SPSS program segítségével elemeztem. Sokváltozós adatelemző módszerekkel a válaszadók négy nagy csoportja alakult ki. Az így létrejött csoportok nemek, életkori összetétel, a családi állapot és iskolai végzettség, lakóhely szerinti arányokban megjelenő különbséggel jellemezhetők.
|