Az egyéni vállalkozás indításával kapcsolatos tervezési, szervezési feladatok, különösen a számviteli teendőkre vonatkozóan
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | átalányadó egyéni vállalkozás indítása egyéni vállalkozók egyszeres könyvvitel KATA üzleti terv |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/38394 |
| Kivonat: | Szakdolgozatomban az egyéni vállalkozások indításával kapcsolatos tervezési, szervezési és számviteli feladatokat ismertettem. Az első fejezetben bemutatásra került, hogy milyen tervezési és szervezési feladatai vannak egy egyéni vállalkozónak. A felkészülési szakaszon belül az ötlet és az üzleti lehetőség fogalmával kezdtem, majd szó esett a motiváció és az elkötelezettség meglétéről, illetve a személyes képességek felméréséről. A vállalkozás indítás lehetséges motivációit egy általam készített primer kutatáson keresztül ismertettem, melyben arról kérdeztem a válaszadókat, hogy terveznek-e a jövőben egyéni vállalkozást indítani, továbbá ennek okait is feltártam, és a válaszadók témával kapcsolatos tájékozottsága is felmérésre került. A következőkben áttértem a szervezési feladatokra, azon belül is a piackutatásra, majd az üzleti tervet és a vállalkozás finanszírozási formáit vettem górcső alá. A második fejezetben definiáltam, hogy ki lehet egyéni vállalkozó, valamint az egyéni vállalkozók hazai gazdasági jelentőségét is vizsgáltam. Elemzéseim során arra a megállapításra jutottam, hogy az egyéni vállalkozások száma évről évre növekszik, és jelenleg már több egyéni vállalkozás van regisztrálva Magyarországon, mint társas vállalkozás. Szintén ebben a részben gyűjtöttem össze az egyéni vállalkozói lét előnyeit és hátrányait. A harmadik részben az egyéni vállalkozások működését ismertettem, az indítás lépéseitől, a szüneteltetésen át, az egyéni vállalkozás megszüntetéséig. Egy egyéni vállalkozás négy lépésben elindítható, kezdve a Webes Ügysegéd oldalán való bejelentkezéssel, folytatva a kamarai regisztrációval, valamint a helyi adó alá és a NAV online számla rendszerébe való bejelentkezéssel. A negyedik fejezet képezte dolgozatom legnagyobb részét. Ebben a részben az egyéni vállalkozók által választható adózási formákat mutattam be. A három adózási módot - a kisadózó vállalkozások tételes adóját, a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózást és az átalányadózást - egy esettanulmány keretében is összehasonlítottam. Két konkrét egyéni vállalkozó esetét mutattam be, és levezettem, hogy melyik adózási forma a legkedvezőbb számukra. Három másik adónemmel is foglalkoztam ebben a részben. A helyi iparűzés adó kapcsán az egyes adózási módok esetében az adó megállapítására alkalmazható módszereket ismertettem, az ÁFA-nál az alanyi adómentesség lehetőségére mutattam rá és végül a cégautóadóról szóló részben az átalányadózókra és a kisadózókra vonatkozó mentesítésről írtam. Az ötödik fejezetben az egyéni vállalkozások számvitelét ismertettem, többek között az alap- és részletező nyilvántartások típusait, illetve rámutattam az egyszeres könyvvitel logikájára és sajátosságaira. Szakdolgozatomat végül egy jövőbeni kitekintéssel zártam, mely során az átalányadózásban 2022-től bekövetkező változásokat ismertettem. |
|---|