A vállalkozói hajlandóság, kompetenciák vizsgálata a fiatalok körében, valamint a felsőoktatási intézmények szerepe a tényezők alakításában
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | hallgatók vállalkozói hajlandósága vállalkozáselemzés vállalkozások vállalkozó(k) vállalkozói aktivitás vállalkozói hajlandóság vállalkozói kompetenciák vállalkozói motivációk |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/38442 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg38442 | ||
| 005 | 20220307114503.0 | ||
| 008 | 220307suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Tajti Zsuzsanna | |
| 245 | 1 | 2 | |a A vállalkozói hajlandóság, kompetenciák vizsgálata a fiatalok körében, valamint a felsőoktatási intézmények szerepe a tényezők alakításában |c Tajti Zsuzsanna |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A szakdolgozatom során a vállalkozói hajlandóságot és kompetenciákat elemeztem az egyetemisták körében, valamint kisebb mértékben a hallgatói aktivitásra is kitértem, amelyekhez a legfőképpen a 2011., a 2013., a 2016. és a 2018. évi GUESSS-felmérések szolgáltak adatokat. A 2021. évi GUESSS-felmérés adataihoz én is hozzájárultam, aminek a kutatása a szakdolgozatom megírása alatt zajlik. A dolgozatom elején az alapvető fogalmakat tisztáztam, amik a vállalkozói- hajlandósághoz, kompetenciákhoz kapcsolódnak. A vállalkozások hatalmas jelentőségét reprezentáltam a gazdaságban, majd bemutattam a magyar felsőoktatási intézmények próbálkozásait a vállalkozói életmód ösztönzésének az erősítéséért, a vállalkozási szándékot befolyásoló tényezőket feltérképeztem, a „családi vállalkozásban” felnőtt emberek karrier választási útját és a döntés mögött meghúzódó indokokat ismertettem. A diplomázottaknak több eshetősége van az effektív vállalat működtetésére, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezőknek, ezért ismertettem a Budapesti Gazdasági Egyetemnek a három vállalkozói tevékenységet népszerűsítő választható programját, ami a HSUP, a Team Academy specializáció és az Üzleti terv egy hét alatt című kurzus. Ráadásul ide sorolható még a különböző előadásokon való részvétel is, mint pl. a résztvevő diákok előtt interjú a Sziget alapítójával, ahol a végén a kérdezési lehetőséget meghagyják a közönségnek. A Budapesti Gazdasági Egyetem 100 hallgatója járult hozzá a primer kutatásom kvantitatív részéhez, aminek a célja az egyéni nézetek megszerzése a vállalkozói munkakörről, a karrierterveikről, a felsőoktatási intézmény vállalkozásösztönző eseményeiről, a személyiségükről, a családi hátterükről, a motivációikról és a vállalkozói ideálról. A kérdés pedig, hogy „A BGE hallgatóinak mennyire magas a vállalkozói akarat szintje és a vállalkozási szándékukra milyen mértékben van hatással a felsőoktatási intézményük?”. A vállalkozóvá válás akarati szintjének az értékelése megoszló, egy ötfokú skála alapján a 100 diák átlagos vállalkozási szándéka 3,23 százalék, ami egy átlagosnál kedvezőbb eredménynek értelmezhető. Összehasonlítva a BGE vállalkozói atmoszférájának az átlagával (2,89) kikövetkezhető, hogy a BGE hallgatói kis százalékkal (6,8%) nagyobb vállalkozási hajlandóságot mutatnak, mint amennyivel az egyetem környezete segíti őket. A diákok az önálló időbeosztást és a döntéshozatalt tekintélyesebbnek tartották, mint az anyagi javak révén elérhető előnyöket. A módszertan elején megfogalmazott hipotézisem teljesült. A válaszadók kockázatkedvelő magatartása a vállalkozói szándék erejének a növekedésével együtt fokozatosan növekszik. A kitöltők a vállalkozói tulajdonságok közül a kitartást választották kulcsfontosságúnak és a csapattársak megtalálásánál több, mint a fele a tagok nélküli, egyéni vállalkozást preferálta. Magányos farkas vezetési stílus fedezhető fel a mintázatban. A nők 73 százaléka a férfiakat és a 3 százaléka a nőket tartja potenciálisabb jelöltnek a prosperáló vállalkozások működtetéséhez. A férfiak 21 százaléka a nőket és a 3 százaléka a férfiakat tekinti esélyesebbnek. A nemek véleménye ellenkezik. Az általam összeállított kérdőív kitöltetését követően szembesültem, azzal a ténnyel, hogy a családi vállalkozásban felnőtt egyének az idősebb korcsoportot preferálják a prosperáló vállalkozásokhoz. Valószínűleg a tapasztaltságuk következtében szavaztak rájuk a fiatalabb generáció mellőzésével. A kérdőívben résztvevők között a 20 évet meghaladó családi vállalkozások uralkodtak. Az oktatási intézményhez kapcsolható kérdések bizonyítják a nem megfelelő marketingkommunikációt és az egyetemisták nyitottságát a vállalkozások iránt. A BGE vállalkozói atmoszférájának az átlaga 2,89. Összehasonlítva a GUESSS 2018-as felmérésével a magyar hallgatók 6,37 százalékkal rosszabb osztályzatra értékelték az egyetemek légkörét, mint a BGE tanulók a saját egyetemüket 2021-ben. A BGE hallgatók elégedettebbek a vállalkozói lét ösztönzésével. A kérdőív is alátámasztotta a szakdolgozat elméleti fejezeteit, mint például a felsőoktatási intézmények elmaradásait a vállalkozói kedv javításában, ami fejlesztendő területnek tekinthető vagy a diákok vállalkozás kezdési életkorát, voltaképpen a magabiztosabb szaktudás eltulajdonítását követően vágnának bele az egyéni üzleteikbe, vagyis a munkavállalói időszak elteltével. Az Ajzen modell állításai beigazolódtak, ahogyan az is, hogy az egyetemek az alkalmazotti létet előnyben részesítik a vállalkozói léthez képest. A kvalitatív módszer alapjául szolgált mini fókuszcsoportos interjú alatt a születéstől kezdve vállalkozói környezetben élő személyek tanult, átvett vállalkozói gondolkodásmódját ismerhettem meg. Az intenzívebb vállalkozói közegben cseperedett személyek egyből, amint csak tudnak, hozzákezdenek a saját vállalkozásukhoz. A kezdési időpont függ a képesítéstől. A hosszútávra szóló feladatok az ismérveik tekintélyes elkötelezettséggel fokozva. A kapcsolati tőke versenyelőnyt jelenthet a vállalkozó karrierjében. A vállalkozóként tevékenykedő, egyetemen most diplomázó interjúalanyomat az előre tervezés a szakmákat illetően jellemzi. Következésképp, ha minél több a karrierlehetőség, annál biztosabb a megélhetés, ezért érdemes vegyes bevételi forrásokat kialakítani a távolabbi történésekre felkészülve. | |
| 695 | |a hallgatók vállalkozói hajlandósága | ||
| 695 | |a vállalkozáselemzés | ||
| 695 | |a vállalkozások | ||
| 695 | |a vállalkozó(k) | ||
| 695 | |a vállalkozói aktivitás | ||
| 695 | |a vállalkozói hajlandóság | ||
| 695 | |a vállalkozói kompetenciák | ||
| 695 | |a vállalkozói motivációk | ||
| 700 | 1 | |a Hidegh Anna Laura |e ths | |
| 700 | 1 | |a Opauszki Andrea |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/38442/1/szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/38442/2/BA_O_tajti_zsuzsanna.pdf |z Dokumentum-elérés |