Magyarország Afrika-politikájának gyakorlati kérdései

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Bukta Lili
További közreműködők: Antalóczy Dr. Katalin Júlia
Dr. Suha György
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:Afrika
külgazdaság
magyar beruházások
politikai célok
támogatások
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/38754

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg38754
005 20220308091042.0
008 220308suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Bukta Lili 
245 1 0 |a Magyarország Afrika-politikájának gyakorlati kérdései  |c Bukta Lili  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Szakdolgozatom témájának Magyarország Afrika-politikáját választottam, mert úgy gondolom, hogy Afrika egy új pálya lehet a magyar gazdaság számára és a dolgozatomban ennek a kérdéskörét próbáltam megvizsgálni és ismertetni. Afrika ma a világ egyik leginkább elmaradott területe, ami azt is jelenti, hogy az oda való beruházás meg fog térülni, hiszen a fejlettségi szint jócskán elmarad az Európában tapasztalthoz. Ebből következően mindenképpen fontos vizsgálni a területet, melyről úgy gondolom, hogy a jövőbeni kutatásoknak lesz az egyik legfontosabb terepe. Dolgozatomban hazánk és a szubszaharai régió jelenlegi gazdasági kapcsolatait vizsgáltam meg, fókuszálva a jelenre, és figyelembe véve a jövőben bekövetkező, előnyös változásokat is. Ez utóbbival azonban egyáltalán nem volt egyszerű dolgom, ugyanis a szubszaharai régió a világ egyik legingatagabb régiója politikailag. Az elmúlt 10 évben hazánkban nagy változások indultak meg, ehhez pedig a megfelelő politikai akarat is társult egyben. Ez azt jelenti, hogy a jóval ismertebb Keleti Nyitás politikája mellett megindult a Déli Nyitás is, melynek célja volt a déli feltörekvő országokban való befektetések elősegítése. A hazai szféra eleinte hibás üzletpolitikai döntéseket hozott, és megpróbált ismeretlenül, a diplomácia szavaival rábírni országokat az együttműködésre, kihagyva azokat a tényeket, amik az adott ország alapos ismeretével jártak volna együtt. Az afrikai befektetésekkel sokkal nagyobb a magyar részesedés a helyi ország gazdaságában Magyarországnak, mint fordított esetben. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy hazánk nagyobb fejlettséggel bír ezeknél az országoknál, így ebből kifolyólag a világgazdasági súlya miatt is nagyobb befolyással fog bírni ezekben az országokban. A különböző országokban eddig megvalósult beruházások kiváló reklám- és példaértékkel bírnak, ami az egész program sikerének az alappillérének tekinthető. A hazai szféra leginkább ösztöndíjakkal tudja a kinti gazdasági szakembereket hazai továbbképzésre csábítani, míg kívülre elsősorban a hazai fejlesztéseket tudja exportálni, ezzel is ösztönözve a fogadó országba való befektetésre a hazai vállalatokat, újabb üzleti sikerek elérésének érdekében. Ezek a hazai üzleti sikerek a diplomáciai kapcsolatokon keresztül is kifizetődőek. Afrika ma a világ egyik legdinamikusabban fejlődő, ámbár még mindig elmaradtnak számító területe. Azonban csak hazánkon múlik, hogy mekkora szeletet hasít ki magának az Afrika fejlesztéséből járó gazdasági előnyt jelentő tortából. 
695 |a Afrika 
695 |a külgazdaság 
695 |a magyar beruházások 
695 |a politikai célok 
695 |a támogatások 
700 1 |a Antalóczy Dr. Katalin Júlia  |e ths 
700 1 |a Dr. Suha György  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/38754/1/Bukta%20Lili%20Szakdolgozat%202021..pdf  |z Dokumentum-elérés