Az érzelmi intelligencia szerepének feltárása a multinacionális és hazai vállalatokon belül
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | érzelmi intelligencia hazai vállalatok multinacionális vállalatok munkahelyi környezet munkamotiváció oktatás/továbbképzés toborzás/kiválasztás vezető-beosztott kapcsolat |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/38955 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg38955 | ||
| 005 | 20220311084608.0 | ||
| 008 | 220311suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Barabás Luca Margaréta | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az érzelmi intelligencia szerepének feltárása a multinacionális és hazai vállalatokon belül |c Barabás Luca Margaréta |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Tanulmányomban bemutatott kutatás a vezetői tevékenységben egyre népszerűbbé váló „soft-skillek” megjelenését taglalja a multinacionális és hazai vállalatokban. Gardner „Frames of Mind” című könyvében leírta, hogy az általános intelligencia ma már csak kismértékben fontos a munka világában, ugyanakkor az érzelmi intelligencia megjelenése egyre fontosabb területté válik. A Salovey és Gardner által leírt 5 tényezős érzelmi kompetenciák modellje, a vezetők személyiségének fejlődését segíti elő, ami közelebb visz a szervezetek sikerességéhez. Ezen felül Goleman több könyvében definiálta az érzelmi intelligencia fontosságát a munkahelyen, illetve a vezetői teljesítményben. A GLOBE kutatás hozzájárul a szervezeti környezet erősségeinek és gyengeségeinek felméréséhez, amivel átláthatóvá válik mely területeken érdemes fejlődni. Herzberg sok kutatásán keresztül vizsgálta a higiéniás és motivációs tényezőket a beosztott-vezető kapcsolatban, ami összefüggésben áll az érzelmi kompetenciák által elsajátított személyiségjegyekkel. Ha egy vezető érzelmileg stabilan, kellő önismerettel és empátiát gyakorolva áll beosztottjaihoz, akkor motivációt válthat ki belőlük. Ennek előzményeként megemlíthető a HR szakemberek általi vezető kiválasztás folyamatába tudatosan beillesztett érzelmi kompetenciák. Kutatásomban a fent felsorolt tényezők segítségével vizsgálom a multinacionális és hazai vállalatok munkahelyi környezetét, elsősorban beosztott vélemények alapján. Kvantitatív kutatásom egy kérdőív mentén segít általános felmérést készíteni az összefüggések és különbségek terén. Ezt követően, mélyebb kutatás eredményeképpen HR dolgozók véleményét vizsgálom mélyinterjúk segítségével. A két kutatás elegendő eredményt mutat a hipotéziseim vizsgálatára. Célom az volt, hogy bebizonyítsam kutatási feltételezésem, miszerint a multinacionális vállalatok sok szempontból innovatívabbak és hatékonyabbak a hazai vállalatoknál, főként az emberi és érzelmi kompetenciák szemszögéből. | |
| 695 | |a érzelmi intelligencia | ||
| 695 | |a hazai vállalatok | ||
| 695 | |a multinacionális vállalatok | ||
| 695 | |a munkahelyi környezet | ||
| 695 | |a munkamotiváció | ||
| 695 | |a oktatás/továbbképzés | ||
| 695 | |a toborzás/kiválasztás | ||
| 695 | |a vezető-beosztott kapcsolat | ||
| 700 | 1 | |a Göndör András |e ths | |
| 700 | 1 | |a Molnár Mátyás |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/38955/1/Barab%C3%A1s%20Luca_Szakdolgozat_2021.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/38955/2/BA_O_Barab%C3%A1s_Luca.pdf |z Dokumentum-elérés |