Projektsiker értelmezése különböző projekttípusok esetén - A mérhető siker vagy sikertelenség tényezői
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | projekt(ek) projektmenedzsment projektsiker projektteljesítés projektvizsgálat |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/38965 |
| Abstract: | Szakdolgozatomban szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy multinacionális környezetben legfőképpen a projektek sikerének és utóéletének, azaz az operatív működésbe történő átadás után történő visszamérése marad el. Ezzel viszont a multinacionális vállalkozások megfosztják magukat attól, hogy a maguk és szervezetük által megszerzett tapasztalatokat kamatoztathassák és felhasználhassák az elkövetkező projektek tervezése esetén. Dolgozatban a felülről lefelé (Top-down) tervezési módszerhez hasonló megközelítést használtam. Azaz először az általánosan elfogadott projekttipológiát szerettem volna bemutatni, amellyel egy átfogó képet kaphatunk a projektek általános szerkezetéről, és ezáltal meghatározható, hogy melyek azok a tényezők, amelyek leginkább befolyással bírnak egy projekt életciklusában. Hangsúlyt kívántam fektetni a projektek értékelésére és a projektelőrejelzésre, azért a fő teljesítménymutatóknak, a KPI-oknak is szenteltem külön fejezetet. Ezt a fejezetet legfőképpen külföldi és néhány magyar kutató és szakértő tanulmányai alapján készítettem el elemezve az általuk írt szakirodalmat, értekezéseket és tudományos cikkeket. A hipotézis, amire választ kerestem, hogy képesek-e a KPI-ok előre jelezni egy projekt sikerét vagy sikertelenségét, amely a vállalatok szemszögéből egy kulcsfontosságú kérdés. A hipotézis bizonyításához két projekt elemzését végeztem el a szakdolgozat első felében bemutatott tipológia alapján. A projekteket a projektmenedzserekkel közösen értékeltük többek között a fenti szempontok szerint és próbáltunk olyan faktorokat keresni, amelyek a lebonyolítás kapcsán már felhívták a figyelmet arra, hogy az adott projekt sikeres lesz-e vagy sem. Külön fejezetet szenteltem annak, hogy a sikeres és a sikertelen projektet a szakirodalom ajánlása alapján összehasonlítsam azonos szempontok alapján, a projektmenedzserek segítségével és persze szakirodalomi alátámasztással is, így bemutatva, hogy hol voltak a kulcsfontosságú eltérésék és kritikus pontok a projektek életciklusában, illetve melyek voltak azok a hibák, amelyek a sikertelenséghez vezettek. A szakdolgozatom utolsó részében a projektsikert szeretném értelmezni nemcsak a két projekt kapcsán, hanem szeretnék arra is rávilágítani, hogy a tudományos megközelítés miként vélekedik a siker értelmezéséről. Milyen szinteken és hogyan értelmezhetők a projektek sikerei vagy sikertelenségei. Az általam felállított hipotézist, miszerint a projektek sikerét előre meg lehet határozni pénzügyi mérőszámok alapján, meg kellet cáfolnom, mert a szakirodalmi alátámasztás és a projektek elemzése is azt igazolta, hogy a projektháromszög alapján mért siker meghatározható és akár előre is jelezhető KPI-ok segítségével, de hierarchikusan magasabb projektszinteken, amelybe már egyéb nem kvantitatív megítélések is beleszámítanak, már nem definiálható előre az eredményesség. Ezeket legtöbbször csak a hosszabb távú operatív működés közben és utólagos elemzések alapján lehet megállapítani, amely analízisek tapasztalatom és az interjúalanyaim tapasztalatai alapján legtöbbször elmaradnak a multinacionális környezetben. Így véleményem szerint, ha nagyobb fókuszt kapnának a kvantitatív és nem kvantitatív utóelemzések a nagyvállalati szférában, akkor jelentősen nőne a sikerre vitt projektek száma, amelyek valóban hozzáadott értéket képviselnek a szervezetben. |
|---|