A korrupció érzékelése a KKV szektorban - Szervezeten belüli törekvések a korrupció megelőzésére
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | interjúk kis- és középvállalkozás - KKV korrupció korrupció elleni küzdelem szervezeti kultúra |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/38973 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg38973 | ||
| 005 | 20220311084633.0 | ||
| 008 | 220311suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Borsa Kata | |
| 245 | 1 | 2 | |a A korrupció érzékelése a KKV szektorban - Szervezeten belüli törekvések a korrupció megelőzésére |c Borsa Kata |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A dolgozatom megírása során főként arra a kérdésre kerestem a választ, hogy milyen mértékben befolyásolja a KKV szektoron belüli vállalkozások szervezeti kultúrája a korrupciót. További célom volt ennek folyamán, hogy megtudjam, vajon szét lehet-e választani az üzleti és a politikai korrupció fogalmát a gyakorlatban, valamint, hogy kiderítsem a szervezeti kultúra milyen mértékben jelenik meg, mekkora szereppel bír a KKV szektor tagjai körében. Fontos kiemelni, hogy dolgozatom nem tered ki a nagy, multinacionális vagy állami szektorbéli vállalkozásokra. Kutatásom mind szekunder, mind primer kutatáson alapul. Szekunder kutatásomat nemzetközi és hazai szakirodalmakra, illetve statisztikákra támaszkodva folytattam, primer kutatásom során pedig két, félig strukturált interjút készítettem egy mikro, illetve egy középvállalkozás vezető személyeivel. Előbbi cég élelmiszer-nagykereskedelemmel, utóbbi pedig ipari melléktermékek kereskedelmével foglalkozik.Első kérdésfelvetésem kapcsán arra a következtetésre jutottam a megkérdezett cégek válaszai alapján, hogy a szervezeti kultúra jelentősen befolyásolja a KKV szektoron belül a korrupció előfordulásának arányát. Jól megfigyelhető volt, hogy attól függetlenül, hogy a két merőben eltérő méretű szervezetnél teljesen másképp értelmezendő a szervezeti kultúra megléte, mégis mindegyiknél látszólag hatékonyan sikerül ennek segítségével a korrupciót visszaszorítani. A mikrovállalkozás esetében jellegéből kifolyólag nincsenek írásba foglalt szabályozások, mégis a szervezeti kultúra jellege és a tradíciók azt sugallják, hogy minden esetben csak és kizárólag a cégvezető jogosult döntéshozatalra. Ezzel minden munkavállaló tisztában van, ugyanígy azzal is, hogy mivel a vezető teljes mértékben a transzparens működést támogatja, az esetleges korrupciós gyanakvások is mielőbb felszínre kerülnek. Ennek tudatában hatékonyabban el tudják kerülni a kétes eseteket, korrupciógyanús ügyleteket. A középvállalat esetében már egy jobban kiforrott szervezeti kultúra volt megfigyelhető, ám ez a foglalkoztatotti létszáma miatt indokolt is. Találkozhattunk mind írásos, mind gyakorlati szabályokkal, előbbivel egy etikai kódex formájában, mely a szervezeti kultúra bibliájaként szolgál, továbbá képes áthidalni az estleges fizikai távolságokat is, egyértelmű iránymutatást adva a más helyszínen dolgozó kollégáknak is. Utóbbi kapcsán a véletlenszerű, illetve a rendszeres ellenőrzéseket hangsúlyoznám ki, mely által konstans visszacsatolást kapnak a munkavállalók. Ebben a szervezetben szintén igencsak centralizált döntéshozatal figyelhető meg, így a korrupció előfordulásának arányait ez is minimalizálja, hogy korlátozott azon személyek száma, akik bizalmas információkhoz férhetnek hozzá.Következő kérdésfelvetésemmel kapcsolatban azt a konklúziót vontam le, hogy míg a szakirodalom képes elválasztani az üzleti és a politikai korrupció fogalmát egymástól, ez a való életben nem feltétlen tud megvalósulni. Ennek oka az, hogy egyik a másikat látja el, ritkán tudnak egymás nélkül működni. A mikrovállalkozás véleménye szerint „a gazdasági helyzetet valahol a politikai helyzet az, ami meg kell, hogy alapozza a társadalomban, ezért, ha a politikai struktúrákban melegágya van a korrupciónak, az értelemszerűen kihatással van a gazdaságra is.” Az utolsó kutatási kérdésemmel kapcsolatban - melyben arra kerestem a választ, hogy a szervezeti kultúra milyen mértékben jelenik meg, illetve, hogy mekkora szereppel bír a KKV szektor tagjai körében - azt a következtetést vontam le, hogy minél nagyobb szervezettel találkozunk, annál erősebb és jobban szabályozott szervezeti kultúrát figyelhetünk meg. Kutatásom jelentős elméleti és gyakorlati relevanciával bír, mivel a szervezetek mindegyikében alkalmazható, hasznosítható eredményekre jutottam, mint például a szervezeten belüli korrupciómegelőzését szolgáló eszközök vagy a szervezeti kultúra jelentőségének ténye. A kutatásom során szerzett eredmények hasznosíthatók ezen túl további kutatásra is, mint például a korrupció érzékelésének vizsgálata nagyobb, állami vagy multinacionális szervezetekben. Összességében elmondható tehát, hogy kutatásom alapján a szervezeti kultúra jelentősen befolyásolja a KKV szektoron belül a korrupció előfordulásának arányát, ám ez a különböző méretű szervezetekben eltérő mélységekben értelmezendő. Ennek ellenére az nem hagy kérdést maga után, hogy segítségével hatékonyan sikerül a korrupciós eseteket visszaszorítani. | |
| 695 | |a interjúk | ||
| 695 | |a kis- és középvállalkozás - KKV | ||
| 695 | |a korrupció | ||
| 695 | |a korrupció elleni küzdelem | ||
| 695 | |a szervezeti kultúra | ||
| 700 | 1 | |a Hauber Dr. György |e ths | |
| 700 | 1 | |a Kőszegi Eszter |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/38973/1/Borsa%20Kata%20szakdolgozat%202021.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/38973/2/Borsa%20Kata_Temavazlat-es-osszefoglalas.pdf |z Dokumentum-elérés |