A koronavírus és a home office hatásai, és a közöttük lévő kapcsolat az AGC Glass Hungary Kft.-nél
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | 21. század home office koronavírus-járvány (COVID-19) távmunka teljesítmény |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/39031 |
| Kivonat: | A dolgozatomban az alábbi kutatási kérdésre kerestem a választ: Milyen hatásai vannak a koronavírusnak és a home office-nak a vállalatokra, a dolgozókra, és a teljesítményeikre az AGC Glass Hungary Kft.-nél, illetve, hogy milyen erős a kapcsolat a koronavírus és a home office megjelenése között. A kutatásom és a szakirodalom elemzés alapján az alábbi megállapításokra jutottam: A koronavírus hatására az emberek nagy része sokkal jobban odafigyel a higiéniára, a távolságtartásra, ami a megbetegedés elkerülésének érdekében nagyon fontos. Az emberek többségének romlott a hangulata a pandémia alatt. Az egészséges étkezésre és a sportolásra kevésbé figyeltek oda jobban, ennek okai az otthon maradás, illetve a nehéz anyagi helyzetbe kerülés. A home office hatásainak vizsgálata arra enged következtetni, hogy a pozitív tulajdonságai túlmutatnak a negatívokon. Habár az emberek jelentős részének a munkája nem végezhető el teljes mértékben home office-ból, a heti néhány nap volt az a rendszeresség, amit a munkavállalók is szeretnének megtartani a home office-ból a pandémia után. A dolgozók számára a legnagyobb pozitívum egyértelműen az időveszteség csökkenése volt, amit a szakirodalmak is alátámasztottak. Utána következtek a kényelmesebb munkakörnyezet, a szabadság, a költségek csökkenése, és a csökkenő stressz. A negatív hatásoknál egyértelműen az izoláció az, ami a szakirodalomban, illetve a kutatásomban is a legnagyobb hátrányként jelenik meg. Az emberek a koronavírus járvány miatt egyébként is igyekeznek kevesebbszer kimozdulni otthonról, emberek közé menni így, ha még a munkájuk közben is otthon vannak ez egy elszigetelődést eredményezhet, ami nagy hatással van a személyes kapcsolatokra. Ezután következtek a csapatmunka romlása, ami egyébként a vezetők szempontjából volt a legnagyobb negatívum, a túl munka, illetve a fejlődési, tanulási lehetőségek csökkenése. Mindegyik pozitívum és negatívum megjelenik a szakirodalomban is, illetve a kutatásomban is, így kijelenthetem, hogy ezek azok a hatások, amik a home office-szal kapcsolatba hozhatóak. Egy hatás maradt még, ami megmagyarázza azt a kijelentést, hogy a home office nem való mindenkinek, ez pedig a család-munka egyenlőség. Ez a hatás egyaránt megjelenik a pozitívumoknál is, illetve a negatívumoknál is. Ez jelzi azt, hogy ember függő, hogy ki hogyan tudja menedzselni az életét a home office mellett, vagy hogy ez milyen hatásokkal jár az életére nézve. Így azt a következtetést vontam le, hogy a többségnél a home office pozitív hatásainak nagyobb szerepe van főleg, ha csak heti 1-2 napot dolgoznak otthonról, mint a negatív hatásoknak. A kettő közötti kapcsolat vizsgálásában arra a következtetésre jutottam, hogy a koronavírusnak nagy jelentősége volt a home office-ra, hiszen az emberek többsége a vírus előtt nem, vagy csak ritkán dolgozott otthonról. Ezt támasztja alá a WHO, illetve a kormányok ajánlása is, hogy aki csak teheti dolgozzon otthonról. |
|---|