A zöld iroda koncepció megvalósulási lehetőségei
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | CSR fenntartható fejlődés fenntarthatóság környezetvédelem zöld iroda |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/39060 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg39060 | ||
| 005 | 20220311115725.0 | ||
| 008 | 220311suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Farkas Eszter | |
| 245 | 1 | 2 | |a A zöld iroda koncepció megvalósulási lehetőségei |c Farkas Eszter |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Az Európai Unióban és hazánkban kiemelkedő hangsúlyt kap a környezetvédelem, ennek köszönhetően napjainkban egyre nagyobb figyelmet fordítanak a téma kutatására és fejlesztésére. A környezettudatos szemlélet, a fenntarthatóság témája az elmúlt évek során egyre népszerűbbé vált a gazdasági életben, az irodában dolgozók száma jelentősen megemelkedett, egyre több áramot, irodaszert, vizet fogyasztanak. Ezért a nagy- és kisvállalatok egyre inkább foglalkoznak a környezetünk megóvásával és ezzel együtt a költségek csökkentésével. Törekednek, hogy a munkahelyeket környezetbaráttá, fenntarthatóbbá tegyék. Mindez nagy hatással van a gazdasági fejlődésre, egyre nagyobb mértéket ölt a társadalmi felelősségvállalás. Számomra azért fontos a téma, mert leendő közgazdászként kötelességemnek érzem, hogy felhívjam a vállalatok figyelmet arra, hogy a felelősséggel tartoznak a környezetünk megóvásában, jobbá tételében. A dolgozatom célja az volt, hogy megtudjam, hogy mit takar a zöld iroda kifejezés, hogy milyen feltételek szükségesek egy ilyen iroda létrehozásához. Milyen szervezetek foglalkoznak egy ilyen létesítmény felépítésével, milyen alappillérei vannak a zöld gondolkodásnak? Milyen szabványrendszernek kell megfelelniük az intézményeknek? Illetve kutatást végezni, ami kapcsán rálátást nyertem, hogy mennyire terjedtek el a különféle környezetvédelmi intézkedések, mennyire tájékozottak az alkalmazottak, mennyire nyitottak az efféle változások felé, a vállalatok milyen mértékben figyelnek a környezetünk védelmére, megtalálható-e az üzleti stratégiájukban fenntarthatóság. A kutatási témám a zöld iroda megvalósíthatóságának vizsgálata. Miután kiválasztottam az előbb említett témát, belemélyültem a szakirodalmakba, megfogalmazódottak bennem a kérdéseim. A kutatási kérdéseim a következők voltak: Milyen mértékben alkalmazzák a dolgozók a környezettudatos gyakorlatokat az irodában? A hazai vállalatok vagy a multinacionális cégek fordítanak nagyobb hangsúlyt a környezetvédelemre? Ehhez kapcsolódóan megfogalmaztam egy hipotézist, amely így szól: A multinacionális cégek irodái fenntarthatóbbak, mint a hazai vállalatoké. Milyen ergonómiai, egészségügyi lehetőségek adottak az irodában a munkaadók által? Mekkora a hajlandóság egy zöld iroda létrehozására, mit gondolnak erről az irodai dolgozók? A kutatásom eredményei alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az irodai dolgozók hozzáállása a zöld irodához túlnyomóan pozitív. Többségük szívesebben is dolgozna egy zöld irodában. A válaszadók egy része úgy vélte, hogy a felsővezetés elhatározása a zölddé válás. A multinacionális és hazai cégek összehasonlításakor egyértelművé vált számomra, hogy a hazai cégek nagymértékben lemaradtak technológiailag a multinacionális vállalatokhoz képest. Az egyik legfontosabb fejlesztendő terület az emberek szemléletváltása. Ennek érdekében környezetvédelmi, fenntarthatósági oktatást lenne javasolt bevezetni. Megismerkedtem a vállalati környezetvédelem alapjaival, az ökolábnyom pontos fogalmával, a legjelentősebb természeti problémákkal, a környezetközpontú irányírási rendszerek működésével, ezen belül az ISO 1400-es szabvánnyal és az EMAS szabályozásokkal is, és ezen két rendszer különbségeivel. Megismertem a vállalati társadalmi felelősségvállalás több definícióját is, ezen belül az ISO 26000 szabványrendszert is. Megfogalmaztam a zöld iroda definícióját, megtudtam, hogy mi szükséges egy zöld iroda létrehozásához, megismertem a KÖVET Egyesületet, ezen belül a céljait is. Rengeteg ötlettel, tippel, bevált módszerrel ismerkedtem meg, hogy hogyan lehet takarékoskodni az energiával, vízzel és papírral. Véleményem szerint a vállalatokat nagyobb mértékben kellene buzdítani, motiválni a zöld irodák létrehozására, mert az alkalmazottak visszajelzései nagyon pozitívak. Vállalati szempontból pedig a költségeket nagymértékben lehetne csökkenteni és ezzel együtt növelni a vállalat piaci, stratégiai helyzetét, mert manapság ez az egyik legfontosabb tényező. Hiszem azt, hogy összefogással sikerül a környezetünket jobbá tenni, vagy legalább stabilizálni a jelenlegi állapotot. | |
| 695 | |a CSR | ||
| 695 | |a fenntartható fejlődés | ||
| 695 | |a fenntarthatóság | ||
| 695 | |a környezetvédelem | ||
| 695 | |a zöld iroda | ||
| 700 | 1 | |a Engi Rita |e ths | |
| 700 | 1 | |a Győri Dr. Zsuzsanna |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/39060/1/A%20z%C3%B6ld%20iroda%20koncepci%C3%B3%20megval%C3%B3sul%C3%A1si%20lehet%C5%91s%C3%A9gei_Farkas%20Eszter.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/39060/2/BA_O_Farkas_Eszter.pdf |z Dokumentum-elérés |