Kivándorlás a V4 országokban a gazdasági-társadalmi fejlődés tükrében
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | demográfia Európai Unió gazdaság kivándorlás V4 országok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/39088 |
| Kivonat: | A kivándorlás Kelet- és Közép-Európa demográfiai alakulásának meghatározó tényezője köztük hazám, Magyarországé is. Dolgozatom során célom volt feltárni, hogy mennyien és főleg hová vándoroltak ki hazánkból és a környező országokból, pontosabban a V4-ek országaiból. Hogy miért éppen a V4-ek? Dióhéjban: a hasonló történelmi- és gazdaságföldrajzi fekvés azt eredményezte, hogy az országok a kommunizmus bukását követően megközelítőleg azonos fejlettséggel rendelkeztek és rendelkeznek mind a mai napig, így megfelelő összehasonlítási alapot nyújtanak. A dolgozat során szemügyre vett időtávot 1945 és 2020 között határoztam meg, mivel az országok a mai határaikat a 2. világháború lezárását követően nyerték el. Első sorban megvizsgáltam a különböző migrációs elméleteket. Majd szemügyre vettem az országok demográfiai helyzetét és változásait is 1945 és 2020 között, ezt az időszakot feltagolva a kommunizmus éveire, a rendszerváltást követő időszakra és az uniós csatlakozást követő időszakra. Ezekben az időintervallumokban vizsgáltam, hogy éppen miként alakulnak az egyes országok népesedési viszonyai és mik a főbb befolyásoló faktorok. Emellett vizsgálom még az országok gazdasági helyzetének változását is megvizsgáltam a rendszerváltást követően főbb makrogazdasági mutatók alakulásának szemügyre vételével. A dolgozat címében is jelzett szempontot, azaz a kivándorlást viszont csak 2004 és 2020 között vizsgáltam behatóbban. Ezek az országok ugyanis ekkor csatlakoztak az Európai Unióhoz, és ez az esemény jelentős mértékben hatással volt a demográfiájukra és gazdaságukra. Az Európai Unió egyik alapelve a munkaerő szabad áramlásának biztosítása, így 2004 után lehetővé vált a közép-európai munkaerő számára, hogy szabadon és nagy számban munkát vállalhasson más uniós országokban. Végül egy kérdőíves kutatást végeztem a négy ország fiatal felnőtteinek körében, amely során célom volt feltárni a kivándorlás főbb motivációit ezen emberek körében. Az országok népesedésének alakulása hasonlóképpen alakult a kommunizmus alatt és azt követően is. Itt főként az országokat a népességnövekedés mértéke különböztette meg. Szlovákia és Lengyelország magas szintű születési számoknak hála nagymértékű népességnövekedést könyvelhetett el. Míg Csehország és Magyarország jóval szerényebb szaporodással rendelkezett. Az utóbbi országban 1980 óta a világon egyedül álló módon csökken a népesség. A főbb gazdasági eseményeket hasonlóan reagálták le az országok és szinte megegyező tendenciákat mutattak, leginkább az egyes mutatók változásai intenzitásukban tértek el. A kivándorlás terén a főbb célországok minden ország esetén megegyeznek. Ezek: Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria, valamint mellettük emelkedő népszerűségűnek mondhatóak a Skandináv országok és Hollandia is. A célországok rávilágítanak a kivándorlás legfőbb okára, ami a jóléti különbségek formájában mutatkoznak. Ezzel korrelál a kérdőíves kutatás eredménye is. A legjobban Lengyelországot érintette a kivándorlás, mivel lakosságarányosan ezt az országot hagyták el a legtöbben. A legkevésbé érintett ezen a területen pedig Szlovákia. Összességében kivándorlás terén a V4-es országok hasonlóan reagáltak a 2008-2009-es világválságra. Annak negatív gazdasági következményei, valamint a német és osztrák munkaerőpiaci nyitások miatt megnőtt a kivándorlás. Viszont a válság utáni stabilizációt követően eltérően alakult az emigráció helyzete, mivel ebben az időszakban már jobban kimutatkoztak a fejlettség és a fejlődés mértékében jelen lévő eltérések. |
|---|