A férfi és női ruhavásárlási szokások
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
További közreműködők: | |
Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
Kulcsszavak: | piaci igények piaci termékek vásárlói magatartás vásárlók vevők |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/39225 |
Kivonat: | A dolgozatom fő témája a férfiak és nők ruhavásárlási szokásainak vizsgálata, a márkahűség, az árérzékenység, az impulzusvásárlás, a szubjektív és objektív minőség és a reklámok hatása köré építve. A cél meghatározni, hogy a férfiak és a nők ruhavásárlási szokásai között milyen különbségek és hasonlóságok vannak a felsorolt vásárlást befolyásoló döntési tényezőket figyelembe véve. Kevert módszertannal történő mintavétel, kvalitatív módszerként fókuszcsoportos interjú, kvantitatív mintavételi eljárásként, pedig hólabda módszerrel kivitelezett kérdőíves megkérdezés. A fókuszcsoportos megkérdezés esetében fiatal felnőttek, illetve középkorúak voltak az interjúalanyok. Ezen kutatás során kapott válaszok leszűréséből kerültek kialakításra a kérdőív kérdései és válaszlehetőségei. A megkérdezés során a kérdőívet 18 éves kortól egészen 50 feletti korig lehetett kitölteni, amelynek eredményeképpen 206 válaszadó fejtette ki a véleményét. A megkérdezetteknek választ kellett adniuk a vásárlási szokásaikra (hol vásárol, átlagosan mekkora összeget fizet ruhavásárlás során, mekkora volt a legnagyobb összeg amit ruhavásárlás során elköltött, stb.), illetve fogyasztói preferenciáikra (milyen jellegű üzletet preferál, melyik a legerősebb vásárlást befolyásoló tényező számukra, mennyire márkahűek, mennyire árérzékenyek, mennyire hatnak rájuk a reklámok, mint vásárlást elősegítő eszköz, stb.). A kutatás eredményeiből teljes mértékben leszűrhető, hogy a magyar fogyasztók, ruhavásárlás tekintetében árérzékenyek és jellemző rájuk a céltudatlan vásárlás, aminek hatására gyakran impulzusvásárlóként viselkednek. A férfiak időráfordítása csekélyebb, az egyszerűségre és a gyors feladat elvégzésre koncentrálnak, míg a nők akár időtöltésként is hajlandóak ezt a tevékenységet végezni. A márkahűség megjelenik mindkét nem részéről, mintahogy a belső szubjektív preferencián alapuló döntési magatartás is. A márka szerepe nem annyira meghatározó, mint az ár és a minőség, azonban a minőség, mindenkinek a szubjektív megítélésén alapszik. |
---|