A lassú turizmus, mint fenntartható fejlesztési irányelv Észak-Magyarországon
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | Észak-Magyarország felelős turista fogyasztói társadalom lassú turizmus térségmenedzsment turizmusfejlesztés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/40357 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg40357 | ||
| 005 | 20220725171129.0 | ||
| 008 | 220725suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Nekeczki Zsófia | |
| 245 | 1 | 2 | |a A lassú turizmus, mint fenntartható fejlesztési irányelv Észak-Magyarországon |c Nekeczki Zsófia |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatom témájaként a lassú turizmust választottam, azon belül is Észak-Magyarország régióra fókuszálva. Amellett, hogy egy aktuális témát szeretnék kutatni, amelyet előttem talán nem olyan sokan, érdekel a fenntarthatóság témaköre és úgy gondolom ez egy olyan irány lehet, amely ötvözi az élményszerzés motivációját és a tudatos utazást. A mai felgyorsult fogyasztói társadalmunkban sokak fejében felmerülhet a kérdés, hogy vajon meddig és milyen mértékben fenntartható ez a rohamos fejlődés. Mintha versenyt futnánk az idővel, rohanunk és fogyasztunk, ami nem feltétlenül van hosszútávon jó hatással a környezetünkre, a Földre vagy akár a testi és szellemi egészségünkre. Már a médiatartalmak fogyasztása is annyira felgyorsult, hogy a mai átlagos internetfogyasztók igényeit pár másodperces TikTok videók is tökéletesen kielégítik. Növekvő tendencia, hogy nemhogy egy könyv elolvasására, de egy másfél órás mozifilm végignézésére is egyre nehezebben vesszük rá magunkat. Ez a fogyasztói magatartás a turisztikai termékek fogyasztásánál sem kivétel. Happ szerint (2014) a globalizáció terjedésével az idegenforgalomban is megjelentek azok a negatív hatások, amelyekkel a turizmus a jelenlegi formájában (ha eltekintünk a Covid világjárvány okozta ágazati sebektől) hosszú távon fenntarthatatlanná válik, ezért nagyon fontos, hogy az iparág szereplőiben tudatosuljon, hogy az elsöprő mértékben terjedő tömegturizmus helyett szükség van olyan alternatívára, mint a felelősségteljes turizmus vagy más néven a fenntartható turizmus. (Happ, 2014) Azon kívül, hogy egy olyan irányelvet prezentáljon, mely egy fenntarthatóbb módja az utazásnak, a kutatás célja, hogy felmérje a hazai közvéleményt és hajlandóságokat, a belföldi utazók informáltságát. Továbbá célja még megvizsgálni, hogy az észak-magyarországi régióban mekkora a potenciál a lassú turizmus térnyeréséhez és ez mily módon lehetséges. Nem kell messzire mennünk, hogy a téma relevanciáját szemléltessük, hiszen a magyarországi vendégforgalom mutatószámai megteszik ezt nekünk. A KSH adataiból leszűrve megállapítható, hogy a rövid tartózkodási idő jellemző a magyar turizmusban ország- és termékszinten is, hiszen az 1990 és 2017 közötti időszakot vizsgálva a vendégéjszakák számában országosan az átlagos 4 éjszaka lecsökkent 2,6-ra, Budapesten pedig 3,6-ról 2,4 éjszakára, ami bizonyítja a felgyorsulást. (Pécsek, 2020) A kutatás céljai alapján a következő kutatási kérdések kerültek megfogalmazásra, melyek a vizsgálat iránytűjeként szolgálnak majd: Milyen elemekből áll a lassú turizmus koncepciója? Milyen sikeres külföldi gyakorlatok léteznek és születtek-e már magyar kezdeményezések? Ha igen, milyen eredményeket értek el? Milyen lehetőségekkel bír a „slow turizmus” Észak-Magyarországon? Rendelkezik a régió a lassú turizmushoz szükséges feltételekkel, elemekkel? Milyen a hazai közvélemény ezzel az utazási irányelvvel kapcsolatban? Szakdolgozatomat a releváns szakirodalmak áttanulmányozásával kezdem, ahol kitérek a felgyorsult fogyasztói társadalomra, a tömegturizmus és lassú turizmus szembeállítása után pedig a slow turizmus eredetéről és modelljéről végzek jelentős kutatást. Ezek után a nemzeti és hazai gyakorlatok, valamint a Covid okozta fogyasztói magatartásváltozás prezentálása következik a téma relevanciájában. Majd a szekunder kutatást a vizsgált régió elemzésével zárom. A primer kutatás kétféle módszerrel történik, ami a kérdőívezés és szakmai mélyinterjú. Előbbi a kereslet oldalról kíván releváns adatokat gyűjteni a kutatás témájában, míg az utóbbi a kínálati oldalról segíti a vizsgálódást. Ezután a primer és szekunder kutatás eredményeiből vonom le a konklúziókat és teszem meg javaslataimat. | |
| 695 | |a Észak-Magyarország | ||
| 695 | |a felelős turista | ||
| 695 | |a fogyasztói társadalom | ||
| 695 | |a lassú turizmus | ||
| 695 | |a térségmenedzsment | ||
| 695 | |a turizmusfejlesztés | ||
| 700 | 1 | |a Karsai Dr. Árpád |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/40357/1/Szakdolgozat_Nekeczki_Zs%C3%B3fia_B0KQPN.pdf |z Dokumentum-elérés |