A helyi adók szerepe Pilisvörösvár járásszékhely város önkormányzati feladatainak finanszírozásában
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | gépjárműadó helyi adók helyi iparűzési adó helyi önkormányzat költségvetése helyi önkormányzati gazdálkodás koronavírus-járvány (COVID-19) |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/40745 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg40745 | ||
| 005 | 20221003084016.0 | ||
| 008 | 221003suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Pálvölgyi Alíz | |
| 245 | 1 | 2 | |a A helyi adók szerepe Pilisvörösvár járásszékhely város önkormányzati feladatainak finanszírozásában |c Pálvölgyi Alíz |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Az államszervezet egyik legérdekesebb tagjainak tekinthetők a helyi önkormányzatok, hiszen történelmi beágyazottságuk és vertikális jelenlétük igen különleges. Az önkormányzatoknak több évszázados múltja van egész Európában, mégis ahány állam, annyi felfogással találkozhatunk. Míg erősen függenek a központi állami intézményektől, addig befolyással is vannak rájuk. Általánosságban elmondhatjuk, hogy igen elismert intézmények, mégis állandó téma az átalakításuk. Minden emberhez közel vannak, ám valódi jelentőségük nincs teljesen feltárva. Szakdolgozatom első tartalmi fejezetében a helyi önkormányzás gazdálkodását mutattam be. Kitértem arra, hogy saját költségvetés alapján működnek, illetve, hogy mit is jelent az, hogy autonómok. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) is itt került először előtérbe. Egy történelmi kitekintő keretében bemutattam a helyi önkormányzás történeti változásait is. Megnéztem a helyi önkormányzás fogalmát az Európai Tanács által létrehozott Helyi Önkormányzatok Európai Charta szerint, illetve Józsa Zoltán, magyar kutató szerint is. Ebben a fejezetben elemeztem az önkormányzatok gazdálkodási önállóságát is. Felsoroltam, hogy mik a gazdasági önállóság alappillérei a Mötv. és az Alaptörvény meghatározása szerint. Előbbihez szorosan kapcsolódóan összegyűjtöttem a gazdálkodás korlátjait, a már említett két törvény mellett itt a Stabilitási törvényt is figyelembe vettem. Ezt követően az önkormányzat bevételeit vettem szemügyre, igyekeztem példákkal is szemléltetni ezeket, különösen kitértem a helyi adókra a bevételeken belül. A 3. fejezetben az önkormányzati feladatok bemutatását tűztem ki célul. Megnéztem a monista és a dualista értelmezést is, ugyanis a magyar és a nemzetközi jogirodalom kétféleképpen csoportosítja az önkormányzatok által ellátott feladatokat. Felsoroltam a legfontosabb ellátandó helyi feladatok körét is. A 4. fejezetemben a helyi adók szabályozását tekintettem át. Néhány gondolatot szántam a magyar adórendszer kialakulására is. Megjegyeztem többek között, hogy a törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra érvényes az önkormányzat adómegállapítási joga. Az adóalany lehet magánszemély, jogi személy, egyéb szervezet és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. E fejezeten belül külön részt szenteltem a helyi adótörvény hatályának és a jelenleg bevezethető adónemeknek. Az adók csoportosítását egy ábra segítségével szemléltettem. Az 5 adónem esetében a következő szempontokat vizsgáltam meg: az adó alanyát, az adókötelezettség tárgyát, a mentességeket, az adókötelezettség keletkezését és megszűnését, az adó alapját és végül a mértékét. A helyi iparűzési adó tekintetében egy külön ábra segítségével mutattam be, hogyan is kell kiszámítani annak alapját. Az 5. fejezetben röviden bemutattam a legszükségesebbeket Pilisvörösvár városáról. A következő fejezetben pedig a helyi adóztatást vizsgáltam meg adónemenként Pilisvörösváron, különös tekintettel a legjelentősebb bevételű helyi iparűzési adóra. Itt megállapítottam, hogy annak ellenére, hogy az iparűzési adó mértéke jelentősen kisebb a társasági adóénál, a végeredmény összegben az iparűzési adót emeli előtérbe. A 7. fejezetben Pilisvörösvár adóbevételeit vizsgáltam 2018 és 2020 között, ezt követően pedig a Koronavírus önkormányzati pénzügyekre gyakorolt hatásait taglaltam. Végezetül a Konklúzió levonását tettem meg, többek között igyekeztem javaslatokat tenni a kieső adóbevételek pótlására. | |
| 695 | |a gépjárműadó | ||
| 695 | |a helyi adók | ||
| 695 | |a helyi iparűzési adó | ||
| 695 | |a helyi önkormányzat költségvetése | ||
| 695 | |a helyi önkormányzati gazdálkodás | ||
| 695 | |a koronavírus-járvány (COVID-19) | ||
| 700 | 1 | |a Gárdos dr. Csaba Ferenc |e ths | |
| 700 | 1 | |a Gyányi Tamás |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/40745/1/BA_Szakdolgozat_P%C3%A1lv%C3%B6lgyi_Al%C3%ADz.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/40745/2/BA_O_P%C3%A1lv%C3%B6lgyi_Al%C3%ADz.pdf |z Dokumentum-elérés |