Nehéz idők győztesei-vesztesei A 2008-as világválság és a 2019-es pandémia összehasonlítása -gazdasági aspektusból

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Papista Vivien
További közreműködők: Hegedűs Dr. Szilárd
Molnár András
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:2008-as válság
intézkedések
koronavírus-járvány (COVID-19)
munkanélküliség
társadalmi változás(ok)
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/40753

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg40753
005 20221003084027.0
008 221003suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Papista Vivien 
245 1 0 |a Nehéz idők győztesei-vesztesei  |b A 2008-as világválság és a 2019-es pandémia összehasonlítása -gazdasági aspektusból  |c Papista Vivien  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A 2008-as világválság és a 2019-es koronavírus gazdasági és társadalmi értelemben új helyzetet eredményezett a 21. században. Számos területen gyakorlatilag azonnal megjelent és különféle nehézségeket okozott, valamint okoz. Mindkét válságban óriási veszteségek keletkeztek bizonyos ágazatokban. Kutatási célom gazdasági aspektusból megvizsgálni az általam választott ágazat változását a pandémia idején. Elemzésem során a tercier szektorra támaszkodtam és azon belül a szolgáltatásokra helyeztem a fókuszt. A koronavírus járványban az egyik legérintettebb területe az 55-ös TEAÓR kód állat tevékenykedő vállalkozások. Ebbe a kategóriába tartoznak azok a vállalkozások, amelyek szállodai szolgáltatással, üdülési, egyéb átmeneti szolgáltatással, kempingszolgáltatással, valamint egyéb szálláshely-szolgáltatással tevékenykednek. Számításaimhoz az Orbis-tól kapott adatbázist vettem alapul. Ezeket az adatokat aggregáltam és ebből számoltam ki a főbb pénzügyi mutatókat. Azonkívül, hogy egy meghatározott területre fektessem a hangsúlyt, különbséget tettem a vállalkozások méretét illetően. Az ismérveken belül a vállalkozásokat öt fő csoportra bontottam mikro, kis, közép, nagy, valamint az előbbi csoportokat megvizsgáltam összességben is. Analizáltam a vállalkozások éves árbevételének változását, üzemi év eredményének változását, valamint létszámváltozását. A 2008.01.01-2020.12.31 közötti időszakot elemeztem. A vizsgált időszak bemutatja a 2008-as válság esetleges hatásait, valamint a járvány előtti helyzetet. A saját kutatásom alapján számos következtetés vonható le. Ahogy nőtt az elemzésem során a vizsgált vállalkozások cégmérete, úgy az export bevétel fokozatos növekedését figyelhettük meg. Az 55-ös TEAÓR kód alatti vállalkozások általában inkább belföldi értékesítésből szerzik bevételeiket. A nagy vállalkozásoknál egészen 2019-ig mégis jelentős export bevételt tudunk felfedezni, ami feltehetően a gazdaság fellendülésének köszönhető. Az árbevétel tekintetében meghatározható, hogy a legnagyobb visszaesés a nagy vállatoknál tapasztalható. Nyilván, minél nagyobb egy adott cég, annál több költséggel jár, ilyenek például az alkalmazottak munkabére, bérleti díjak finanszírozása. 2020-ban a nagymértékű árbevétel csökkenés, nem hozta előnyös helyzetbe a vállalkozásokat. A nagy méretű gazdálkodó szervezeteknél mutatkozott meg a legmeghatározóbb visszaesés összesen 87 százalékot esett vissza, ami a pandémiához köthető. A különböző kormányrendeletek nagyban befolyásolták a szálláshely-szolgáltatásokat. Elsősorban a folyamatos határlezárások miatt, a külföldi turisták nagy része kiesett a bevételforrásukból. Másodszor 2020. november 11.-étől csak az üzleti célból érkező vendégeket fogadhatták. Mindkét intézkedés hátrányosan érintette a vállalkozásokat, ami a bevételük alapján meg is látszik. A létszám változások alakulása legkedvezőtlenebben szintén a nagy vállalkozásoknál volt megfigyelhető. Az előbbiek alapján meghatározható, hogy a vállalatok jelentős része óriási bevétel csökkenéseken ment keresztül 2020.-ban. Ha belegondolunk a bevétel kiesést, valahogy kompenzálnia kell a gazdálkodó szervezeteknek. Számos vállalkozás igyekezett túlélni ezekben a nehéz időkben, de egy bizonyos idő után rákényszerült költségeinek csökkentésére. A kiadásokat munkavállalójuk elbocsátásával próbáltak kiegyenlíteni. Az átlagos statisztikai létszám csökkentése minden cégméretnél megfigyelhető. A létszám kapcsán szintén nagy csökkenés látható, a nagy vállalkozásoknál összesen egy 62 százalék mértékű visszaesés tapasztalható, ami összesen 3411 főt jelent. A vállalatok eredményességének vizsgálata alapján az összesített adatok esetén látható a legnagyobb csökkenés. A vállalkozások eredménye szoros kapcsolatban van a bevételükkel. Mivel az értékesítés nettó árbevétele nagy mértékben visszaesett, a költségek pedig még fennmaradtak, így nem is tudtak akkora nyereséget elérni. Mind a négy cégméret vizsgálatánál. negatív eredményt vizsgálhattunk meg. A jelentős csökkenés itt is feltehetően a kormány által bevezetett rendeletekhez köthető, valamint a határlezárások és külföldi vendégek elesésétől. A mikróvállalkozások vizsgálatánál érdekes dolgot véltem felfedezni, ugyanis árbevételét tekintve nyereséget tudott elérni a 2019-es évhez viszonyítva. Az ember az gondolná, hogy pont a kis méretű vállalatok vannak igazán nehéz helyzetbe. Valószínűleg így is van, csak a magyar Kormány igyekezte támogatni és segíteni a kisebb méretű gazdálkodó szervezetek. Ezekhez a támogatásokhoz tartozik, például az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatása, bértámogatások, vagy az idegenforgalmi adó ideiglenes szüneteltetése. Összességben elmondható, hogy a három vizsgált területet az árbevétel alakulását, a létszám változását, valamint az eredményességet érintette valamilyen formában a Covid-19, a kormány által bevezetett intézkedések, a határlezárások és a kormány támogatásai. Elemzésem alapján a következő következtetés vonható le a foglalkoztatottak számát legfőképpen a kis és közép vállalkozások adják. A létszámváltozásokat tekintve meghatározható, hogy lényeges szignifikáns különbség figyelhető meg. A varianciaanalízis csoportok közötti F érték 6,19, az F kritikus értéke pedig 4,07. Ebből azt vonhatjuk le, hogy szignifikáns különbség van a létszám adatok és a vállalkozások cégmérete között. Az adózott eredmény és az árbevétel vonatkoztatásában nincs szignifikáns kapcsolat a csoportok között az F-próba számított és kritikus értéke alapján, az F-próba nem mutatott szignifikáns differenciát a cégcsoportok között. Mivel a koronavírus még most is jelen van a mindennapjainkban csak elemzéseket tudunk végezni bizonyos területekre és időszakokra. Az, hogy a pandémia valóban milyen károkat és veszteségeket okozott az majd a járvány eltünésével elemezhető ki. 
695 |a 2008-as válság 
695 |a intézkedések 
695 |a koronavírus-járvány (COVID-19) 
695 |a munkanélküliség 
695 |a társadalmi változás(ok) 
700 1 |a Hegedűs Dr. Szilárd  |e ths 
700 1 |a Molnár András  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/40753/1/Szakdolgozat%20Papista%20Vivien%202021.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/40753/2/Temavazlat-es-osszefoglalas_2021%20Papista%20Vivien.pdf  |z Dokumentum-elérés