A végelszámolás tervezési, jogi és számviteli feladatai egy végelszámolás alatt lévő társaság példáján keresztül
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | gazdasági társaságok megszűnése jog jogutód nélküli megszűnés pénzügyi számvitel végelszámolási eljárás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/40786 |
| Kivonat: | Szakdolgozatom témájának a végelszámolási eljárást választottam. Véleményem szerint a téma a számviteli szakma egyik alapvető és szerves részének számít, mivel egy ilyen esemény bármelyik vállalkozás életében bekövetkezhet, azonban egy számviteli szakember ritkán találkozhat ilyennel karrierje során. Ettől függetlenül, mivel a számviteli tudás alapvető része, elengedhetetlen az, hogy tisztában legyen a szükséges lépésekkel.A szakdolgozatomban egy konkrét társaság végelszámolási eljárását írom le lépésről lépésre, nem csak a számviteli feladatokat, hanem a szükséges jogi lépéseket, valamint a végelszámoló feladatait is részletesen kifejtem. Az általam vizsgált társaságnak a szakmai gyakorlati helyem nyújtott könyvelési szolgálgatást, így a szakdolgozatban felsorolt feladatokban közvetlenül részt vehettem.A szakdolgozat elején tisztáztam a végelszámolás fogalmát, valamint részletesen felsoroltam a kapcsolódó jogszabályokat, továbbá ezek értelmezését. Véleményem szerint a 2006. évi V. törvény, azaz a Cégtörvény, azon belül is a VIII. fejezetben találhatóak meg felsorolva a legrelevánsabb lépések. Ezután bemutattam a társaság tevékenységét, valamint, hogy milyen indokok álltak a végelszámolás elhatározása mögött. Az általam vizsgált társaság osztrák anyavállalattal rendelkezik, amely különböző fizetési szolgáltaltatásokat kínál ügyfeleinek. A magyar vállalatnak főként adminisztratív jellegű feladatai voltak, valamint új ügyfelek keresése és a velük való kapcsolattartás. A társaságnak az utóbbi néhány évben már csak három ügyfele volt, új ügyfeleket nem sikerült szerezni, valamint az árbevétel is csökkent. A társaságot már csak cost-plus alapon tudták működtetni.A továbbiakban részletesen leírtam, hogy a végelszámolás elhatározásától hogyan jutottunk el az eljárás befejezéséig. A cselekvési terv elkészítése során kijelöltük a céldátumokat, valamint a kapcsolódó feladatok felosztásra kerültek a Végelszámoló, a társaság ügyvédi irodája, illetve köztünk, mint könyvelési szolgáltató között, továbbá segítséget nyújtottunk a Végelszámolónak a felmerülő kérdések megoldásában. A szakdolgozat további részeiben részletesen elemeztem, hogy a kijelölt céldátumok, valamint feladatok elvégzése hogyan alakult a gyakorlatban, továbbá kifejtettem, hogy egy végelszámolási eljárás során milyen további problémák merülhetnek fel, ezeknek milyen lehetséges megoldása van, valamint, hogy egy végelszámolási eljárás elhatározása esetén milyen alapos felkészülésre és gondos tervezésre van szükség. A legnagyobb problémát a vitatott követelések, valamint kötelezettségek okozhatják, mivel ezek jelentősen befolyásolhatják az eljárás menetét, ezért véleményem szerint ezen kérdéses tételek rendezése még az eljárás megkezdése előtt szükséges. Érdemes továbbá a korábbi partnerekkel kötött szerződéseket is megszűntetni, hiszen ezzel is kevesebb probléma merülhet fel, bevételre pedig a társaság az eladott eszközökből is szert tehet. Alapos és gondos tervezés szükséges továbbá a szűk határidők miatt, mivel az eljárás kezdetét megelőző időszakra vonatkozó tevékenységet lezáró beszámoló elkészítésére csupán nagyon rövid, 30 nap áll rendelkezésre, az általános, üzleti évet lezáró beszámolóra vonatkozó 5 hónaphoz képest. A követelések, valamint kötelezettségeken kívül további befolyásoló tényező az is, ha a társaság könyvvizsgálatra kötelezett, mivel ez is nagyban meghosszabbíthatja a pénzügyi beszámoló elkészítését. Az általam vizsgált társaságnál a korábbi választott könyvvizsgálóval kötött szerződés lejárt, ezért határidőn túl tudták megkezdeni a vizsgálatot, valamint a vizsgálat is a vállalat méretéhez, a tranzakciók számához és a vizsgált időszakhoz képest is jóval hosszabb ideig tartott. A vizsgált társaságnál a szerződések lezárása problémamentes volt, a követeléseket, valamint a kötelezettségeket nem vitatta egy partner sem, ezért egyik sem fordult peres eljárásba. A határidők eltérésében csupán a választott könyvvizsgáló késlekedése játszott szerepet.Az eljárásban való részvétel a szűkös határidők, valamint az esemény nem túl gyakori előfordulása miatt izgalmas kihívást jelentett számomra. Ettől függetlenül a folyamatokkal szükséges tisztában lenni, így szerencsésnek mondhatom magam, hogy részt vehettem az eljárás lefolytatásában.A szakdolgozatban így részletesen bemutattam a végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó elméleti/jogszabályi hátteret, valamint azt is, hogy ez a gyakorlatban hogyan tud megvalósulni. |
|---|