Az államháztartás és a jegybank, a monetáris intézményrendszer kapcsolata
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Kulcsszavak: | ábrák államháztartás jegybank kockázatkezelés közbeszerzés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/40876 |
| Abstract: | A jegybank szerepe a 2007-2008-as gazdasági válság után megváltozott, ez egyaránt értendő a MNB gazdaságban betöltött funkciójára, annak nemzetközi és regionális szintjén. A két fő gazdaságpolitikai ág közötti együttműködés hazánkban a 2010 után bekövetkezett fiskális, valamint a 2013 után lehetővé vált monetáris politikai fordulatnak köszönhetően vált elérhetővé, de az egyes gazdaságpolitikai ágak közötti összhang a 2010-től fennálló, új gazdaságpolitikai értékrend miatt szükséges is volt. Ez a változás egyúttal arra is rámutat, hogy a válság után új súlypontok alakultak ki közgazdasági gondolkodás főáramában. Hasonlóképp érinti a MNB és az államháztartás kapcsolatát a 2019 óta fennálló Covid-19 járványhelyzet. A monetáris intézményrendszerrel kapcsolatban, a rendelkezésemre álló irodalmakban foglalt eredmények és álláspontok ismeretében arra a megállapításra jutottam a munkámban, hogy a MNB kamatpolitikája képes befolyással lenni a pénzpiaci inflációs várakozásokra és ez a befolyásoló hatás visszafele is igazolható (tehát az a sokk, ami az inflációs várakozásokban megjelenik, hatással van a kamatpályára). A megállapításaim között említhető a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájára nézve, hogy az irányadó kamatlábat a nemzetközi szakirodalom által elvárt szabályok szerint változtatja és ezzel kapcsolatban megfelel a jogszabályban megfogalmazott követelményeknek is. A járványhelyzettel összefüggésben megállapítottam, hogy 2021. harmadik negyedévben a MNB közlése szerint 548 milliárd forint volt az államháztartás nettó finanszírozási igénye, ami meghaladta a negyedéves GDP 4 százalékát. 2021. szeptember végére az államháztartás névértéken számított konszolidált bruttó adóssága elérte a GDP 80,5 százalékát. |
|---|