A koronavírus okozta 2020-as válság hatása a megtakarítási és fogyasztási szektorra, valamint a tőkepiacokra
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | befektetés kriptovaluta lakossági megtakarítások megtakarítási hajlandóság tőzsde |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/40938 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg40938 | ||
| 005 | 20221003084505.0 | ||
| 008 | 221003suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Horváth Márk Attila | |
| 245 | 1 | 2 | |a A koronavírus okozta 2020-as válság hatása a megtakarítási és fogyasztási szektorra, valamint a tőkepiacokra |c Horváth Márk Attila |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A szakdolgozatom elkészítése során megfigyeltem a legfontosabb változókat és indikátorokat, amelyek a megtakarítási és fogyasztási szektort befolyásolják. Kutatási célom volt annak kiderítése, milyen irányba változtatta meg a magyar lakosság ezen szokásait a koronavírus pandémia. Szerettem volna megvizsgálni a fogyasztási szokások változását ezen időszak alatt, valamint ezek hosszú távú alakulását. A pandémia alatt a megtakarítási szektor legnagyobb változásai egyértelműen a tőkepiacban következtek be. Megvizsgáltam az alapvető alakulását a szektornak, valamint a különböző online kereskedést lehetővé tévő alkalmazások hátrányait is. A megtakarítások vizsgálata során egyértelművé vált, hogy a pandémia alatt roppant jelentős mértékben megnőtt a háztartások nettó vagyona. A korábbi évek növekvő tendenciájafelgyorsult, és a nettó vagyon több mint 10 százalékot emelkedett egy év alatt. Ezen összegek megoszlását vizsgálva láthatóvá ált számomra, hogy a megnövekedett összegek nem teljes egészében történtek szándékos, óvatossági okokból. A dolgozatom egyik hipotézis volt, hogy a jelentős növekedés mögött a fogyasztási szokások átalakulás, illetve ezen szektorok leállása állt nagy mértékben és legnagyobb része ezeknek az összegeknek kényszermegtakarítás volt. Ez a pénzügyi instrumentumok tranzakcióiból is jól kivehető volt. Az országos statisztikák azt mutatták, hogy 30-40 százalék között vándoroltak az újonnan megtakarított összegek valamilyen könnyen hozzáférhető, biztonságos eszközbe. Ezt több tényező együttes hatása indokolta. Egyrészről a magyar lakosság pénzügyi tudatossága és ismeretei meglehetősen alacsony szinten vannak. Második tényező volt, hogy a fogyasztási szektor egyes területei teljesen leálltak és akár egy egész éven át elérhetetlenek voltak. A korábban ezekre költött összegek, abban az esetben, ha nem történt csökkenés a bevételek tekintetében, felszabadultak. Így ezek megtakarításként maradtak a háztartásoknál. Harmadik oka a jelentős készpénzállománynak pedig a már korábban említettek alapján a hozzáférhetőség és a biztonság volt a legfőbb ok. A kérdőíves adatokból látható volt, hogy még igen magas arányban (68%) rendelkeztek a Covid előtt megtakarítással a kérdőívet kitöltők közül, azonban az 50 százalékuk biztosan nem tudná fedezni néhány hónapig sem a kiadásait a munkahelye elvesztése esetén. Az általuk szükségesnek tartott időszak ennél jóval magasabb volt, azonban itt még rosszabb volt az arány. Ez egyfelől nagyon kiszolgáltatottá teszi a lakosságot az esetleges gazdasági válságokra, és látható, hogy a megtakarítások szükségeségét sokan tudják viszont lehetőségeik nem teszik lehetővé a hosszútávú tervezést. Ugyan a 2021-es évben is növekedtek a megtakarítások, ezek jóval nagyobb mértékben vándoroltak valamilyen klasszikus befektetési eszközben mintsem készpénzbe. A háztartások nettó vagyonának jelentős növekedésében jelentős szempontja volt tehát a fogyasztás, azon belül is a kiskereskedelmi fogyasztás jelentős csökkenésének. Ezen felül ezeket a területeken a pandémia alatt is megfigyelhető volt egy egyfajta átrendeződés, és a személyes fogyasztás (étterem, ruhavásárlás) helyett az online kereskedelem vált jelentős szereplővé a piacon. Ezen felül sok esetben hosszútávon is érezhető hatásokat mutatott a szektorok leállása. Az is megfigyelhető volt, hogy az összegszerű változások nem reprezentálják a teljes lakosság megtakarítási szokásit. A tőzsdei befektetések ugyan jelentős állományt képviselnek, azonban népszerűségük alacsony, a kis létszámú de nagy vagyonnal rendelkező befektetők növelték a statisztikákat és ez igaz a megtakarított összegekre is. A megtakarítási szektor tekintetében a legjelentősebb átalakulás a tőkepiacokon volt megfigyelhető. A bezártás okozta szabadidő és a rövidtávú meggazdagodás reménye pedig rengeteg sokszor olyan embert vitt a tőzsdékre, akik korábban semmilyen tapasztalattal vagy tudással nem rendelkeztek ezen a területe. Ez fellendítette a különböző online kereskedési platformokat. A fő pont, amit vizsgáltam ezen alkalmazások esetében, azok pozitívumai és veszélyei voltak. Meg kellett állapítanom, hogy bár sok nagyon innovatív lehetőség rejlik bennük, a rengeteg hátrányuk és veszélyük van az egyszerű kisbefektetőkre. Sok olyan spekulatív és opciós ügyletre nyílik lehetőség az ilyen programok által, amelyek még a tapasztalat befektetőknek is kockázatosak. A legnépszerűbb termékek a tőzsdei kereskedésben ebben az időszakban egyértelműen a kriptovaluták voltak, amelyek értéke is elképesztő mértékben növekedett a COVID-válság alatt. Tekintettel arra, hogy az árfolyamot pusztán a piaci hangulat határozza meg a mögöttes tartalom hiánya miatt, hatalmas és hosszú ideig tartó buborékok tudnak kialakulni, amelyek pillanatok alatt elégethetik a megtakarításainkat. Érdekes volt megfigyelni, hogy ameddig a hagyományos megtakarítások tekintetében a biztonság és kockázatmentesség volt a fő szempont, addig a tőkepiacokon a legkockázatosabb termékekre volt a legnagyobb a kereslet. Megfigyelhető volt, hogy a tőkepiaci kereskedés nagy volumene, és a kezdeti zuhanást követő jó hangulat bizonyos szektorok vállalatait és termékeittúlértékelté tette a piacon. A megtakarítások és a beruházások egyensúlya, az utóbbi lassulása miatt sok esetben felborult, és véleményem szerint a jövőben egy nagyobb mértékű korrekcióra és zuhanásra lehet számítani, mint a hagyományos részvénypiacon, mind pedig a kriptovaluták esetében. A kutatási eredményeim, mind a kérdőíves felmérésem igazolta a felvetett hipotéziseimet. Összeségében tehát elmondható, hogy a magyar háztartások megtakarításai nőttek a járvány alatt, nem pusztán összegükben, hanem a megtakarítási hajlandóság is emelkedett és a legtöbben fontosabbnak is látják azokat, mint korábban. Azonban a pénzügyi instrumentumok közül a legkézenfekvőbbet választják sokszor az emberek, amelyek szinte nem rendelkeznek hozamokkal. Véleményem szerint a megtakarítási kedv és a háztartások vagyonának effektív növelése érdekében szükség lenne a pénzügyi tudatosság és ismeretek jelentős növelésére a lakosság körében. Ezen felül a magas infláció, az alacsony kamatok, valamint a hiteleket támogató gazdaságpolitikai intézkedések hosszútávon nem fenttarthatóak sokáig, hiszen jelentősen eladósodáshoz vezet, amely a magyar lakosságra már így is jellemző. A jelenlegi gazdaságpolitika nem támogatják megfelelő mértékben a megtakarítási szektort és csak nagyon kis százaléknak sikerül eredményesen felhalmoznia nagyobb összegeket. A COVID-19 járvány bár sok szegmensre negatív hatással volt, véleményem szerint mind a megtakarítási, mind pedig a tőzsdei szektort nagy mértékben fellendítette, amelynekhosszútávon pozitív hatásai már érezhetők is. | |
| 695 | |a befektetés | ||
| 695 | |a kriptovaluta | ||
| 695 | |a lakossági megtakarítások | ||
| 695 | |a megtakarítási hajlandóság | ||
| 695 | |a tőzsde | ||
| 700 | 1 | |a Holczman Gergely |e ths | |
| 700 | 1 | |a Losoncz Dr.habil. Miklós |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/40938/1/Szakdolgozat-%20NDFJ1P.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/40938/2/T%C3%A9mav%C3%A1zlat%20NDFJ1P.pdf |z Dokumentum-elérés |