A digitalizáció és az automatizáció hatásai és kihívásai a kkv- és a nagyvállalati szektorban
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | automatizáció automatizálás digitalizáció digitalizálás digitális átalakulás kis- és középvállalkozás munkaerőpiac nagyvállalatok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/40998 |
| Kivonat: | Szakdolgozatom készítésekor az irodalmi áttekintés során ismertettem az ipari forradalmak jelentőségét a jelenkori fejlődésre, a digitalizáció fogalmát, a különféle digitális csatornák típusait, a digitális átalakulás keretrendszereinek főbb elemeit, valamint az átalakulással járó kihívásokat is. Az automatizációs fejezetnél kifejtettem az automatizáció fogalmát, a jelentőségét és a kihívásait napjainkban, illetve azt is, hogy milyen hatással vannak ezen technológiák a vállalatokra és a munkaerőpiacra. Ezen szakirodalmi ismeretek birtokában megfogalmaztam a fő kutatási kérdéseimet, és annak érdekében, hogy ezeket megvizsgálhassam, 30 perces mélyinterjúkat készítettem a kkv- és nagyvállalati szektor hat résztvevőjével. A résztvevők közül három kkv, három pedig nagyvállalat volt. Ezekben az interjúkban szerettem volna átfogóbb képet alkotni arról, hogy a Magyarországon tevékenykedő kis- és nagyvállalatok számára mennyire fontosak ezek a technológiák és mennyire állnak készen ezen megoldások bevezetésére, valamint, hogy milyen szektorokban és munkakörökben szembesülnek problémákkal, és azok milyen jellegűek, mennyire érintik a szervezetek működését. Az interjúk készítése során arra jutottam, hogy a vállalatok nagy többsége fontosnak tartja az automatizálást. Ez részben annak is köszönhető, hogy az automatizálható tevékenységek aránya a megkérdezettek körében 15-20% körül mozgott, amelyek közül főként az adminisztratív, logisztikai, beszerzési, árumozgatási és pénzügyi folyamatok voltak érintettek. Az interjúalanyok bevallása szerint viszont ezen munkakörökben sem terveznek létszámcsökkentést és elbocsájtást, sokkal inkább a munkaterhelés csökkentése és a hatékonyság növelése volt a cél. Ezáltal beigazolódott azon feltevésem, miszerint a digitalizálás és az automatizálás hosszú távon nem fog tömeges munkanélküliséget eredményezni, csupán a munkaerőhiányt hivatott csökkenteni és a folyamatok optimalizálásában segít. Megerősítést nyert továbbá az a szakirodalomban olvasott jelenség is, hogy a vállalatok nagy többsége még mindig munkakörök alapján nézi az automatizálhatóságot, miközben sokkal célravezetőbb lenne, ha a munkafolyamatok mentén vizsgálódnának, mert így teljesen más megközelítésből tekinthetnének az átalakulásra és jobb eredményeket érhetnének el. Számos további kérdésben egyetértés mutatkozott a két fő szektor résztvevői között, mint például a múltbeli és jövőbeli digitális beruházási területek összetétele, illetve a koronavírus által a digitális folyamatok felgyorsulása. Akadtak azonban olyan kérdések is, melyek során különféle irányvonalak alakultak ki. Ezek többnyire a munkaerő szakképzését és a jövőbeli digitális átalakulási folyamatokat érintették. A munkaerő szakképzésénél kétféle szemlélettel találkoztam: az egyiknél külső szakértők bevonásával igyekeztek felgyorsítani a digitális folyamatokat, míg egy másik vállalatnál a fiatal és idősebb korosztályok közötti együttműködésen alapuló tanulást választották. Mindkettő esetében voltak előnyök és hátrányok, alapvetően azonban ezek sikeres módszereknek bizonyultak. A jövőbeli digitális átalakulás során megfigyeltem, hogy a kkv szektorban sokkal kevésbé fontos a teljes átalakulás, mivel ebben a szektorban az egyéni, egyedi igények miatt nagy szükség van a manuális, emberi folyamatokra. Másrészt míg a nagyvállalatok főként tervezés-vezéreltek és tele vannak újfajta ötletekkel, addig a kisvállalkozásoknál szűkösebbek az erőforrások, képlékenyebb az új technológiák megtérülése, nagyobb a tanácstalanság és magasabb a külső segítség iránti igény. Eredményeim legfőképp azt bizonyítják, hogy jelen pillanatban a digitalizálás és az automatizálás célja első sorban, hogy megoldja a munkaerőhiány problémáját. Ahhoz, hogy csökkenjen a munkaerőhiány, több vállalatot kell ösztönözni az új technológiák bevezetésére. A kapott válaszok alapján a vállalatok teljes mértékben nyitottak ezen a téren, viszont az is látszik, hogy mivel legtöbbjük csupán az átalakulás kezdeti fázisában van, ezért nagy szükségük van a tanácsadásra és a segítségre. Ebből adódóan nagyon fontos, hogy különféle vállalkozásfejlesztési programokon keresztül lehetőséget biztosítsunk számukra, hogy ötletet meríthessenek és fejlődhessenek, legyenek azok akár a kkv-, akár a nagyvállalati szektor résztvevői. |
|---|