A társasági adó kérdése a digitális gazdaságban
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | adózás digitális gazdaság Európai Bizottság OECD társasági adó |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41001 |
| Abstract: | A digitalizáció térnyerésének számos pozitívuma van. Az elektronikus kereskedelem, a közösségi oldalak, különböző digitális platformok, elektronikus fizetési szolgáltatások megjelenése komfortosabbá tette a mindennapi életet. Adózás terén a technológiai fejlődés a gazdaságfehérítés eszközévé vált. Az online számlázás, az EKÁER, az online pénztárgépek bevezetése amellett, hogy nagyban megkönnyítette az adóhatóság munkáját, a feketegazdaság visszaszorítását eredményezte. A digitalizmus rohamos térhódításának azonban árnyoldalai is vannak. A digitális és innovációs fejlesztések hatására létrejött digitális üzleti modellek kihasználva, a tényt, hogy tevékenységüket adott országban tényleges fizikai jelenlét nélkül is el tudják végezni, adóelkerülésre irányuló stratégiákat dolgoztak ki. A digitális üzleti modellt alkalmazó vállalkozások az értékteremtés helye szerinti országban nem, vagy csak minimálisan fizetnek adót. A vállalatcsoportok adott országban realizált bevételüket jellemzően kedvezőbb adózási feltételeket kínáló országokba csoportosítják át, jelentős mértékben lecsökkentve ezzel adófizetési kötelezettségüket. Mivel a digitális vállalatok jellegükből adódóan nincsenek fizikai jelenléthez kötve a piac országában, ezért ezen cégek esetén a leggyakrabban alkalmazott adótervezési technika, a jövedelemátcsoportosítás mellett, a telephely keletkeztetés elkerülése. Idővel több állam is felismerte, hogy a digitális vállalkozások által használt adótervezési stratégiák miatt, kifejezetten sok adóbevételtől esnek el évről-évre, ezért erőforrásaik nagy részét a digitális vállalkozások méltányos megadóztatására irányuló nemzeti és nemzetközi megoldások keresésére allokálták. Mivel globális megállapodást, csak a nemzetek egybehangzó akaratával lehet bevezetni, ezért hosszú ideig nem született egységes megoldás. Egyes államok, ebből kifolyólag az önálló intézkedések irányába mozdultak el. Számos európai és Európán kívüli ország is bevezette a digitális szolgáltatási adóját, azonban, mivel nemzetközi konszenzus nélkül, önállóan lettek bevezetve, a fennállhat a vállalkozások kettős adóztatásának veszélye. Miután felismerték az államok, hogy az unilaterális megoldások nem vezetnek előre, ismét foglalkozni kezdtek az államok, nemzetközi szervezetek a digitális gazdaság megadóztatásának kérdésével. Igaz, több évbe telt, de mára sikerült eljutni oda, hogy 136 ország beleegyezett egy globális szintű két pilléren alapuló, nagy multinacionális vállalatcsoportokat – ideértve a digitális vállalkozások nagy részét – megadóztató egységes szabályozás kialakítására. |
|---|