A társasági adó kérdése a digitális gazdaságban
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | adózás digitális gazdaság Európai Bizottság OECD társasági adó |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41001 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg41001 | ||
| 005 | 20221003084637.0 | ||
| 008 | 221003suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Szente Evelin Anna | |
| 245 | 1 | 2 | |a A társasági adó kérdése a digitális gazdaságban |c Szente Evelin Anna |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A digitalizáció térnyerésének számos pozitívuma van. Az elektronikus kereskedelem, a közösségi oldalak, különböző digitális platformok, elektronikus fizetési szolgáltatások megjelenése komfortosabbá tette a mindennapi életet. Adózás terén a technológiai fejlődés a gazdaságfehérítés eszközévé vált. Az online számlázás, az EKÁER, az online pénztárgépek bevezetése amellett, hogy nagyban megkönnyítette az adóhatóság munkáját, a feketegazdaság visszaszorítását eredményezte. A digitalizmus rohamos térhódításának azonban árnyoldalai is vannak. A digitális és innovációs fejlesztések hatására létrejött digitális üzleti modellek kihasználva, a tényt, hogy tevékenységüket adott országban tényleges fizikai jelenlét nélkül is el tudják végezni, adóelkerülésre irányuló stratégiákat dolgoztak ki. A digitális üzleti modellt alkalmazó vállalkozások az értékteremtés helye szerinti országban nem, vagy csak minimálisan fizetnek adót. A vállalatcsoportok adott országban realizált bevételüket jellemzően kedvezőbb adózási feltételeket kínáló országokba csoportosítják át, jelentős mértékben lecsökkentve ezzel adófizetési kötelezettségüket. Mivel a digitális vállalatok jellegükből adódóan nincsenek fizikai jelenléthez kötve a piac országában, ezért ezen cégek esetén a leggyakrabban alkalmazott adótervezési technika, a jövedelemátcsoportosítás mellett, a telephely keletkeztetés elkerülése. Idővel több állam is felismerte, hogy a digitális vállalkozások által használt adótervezési stratégiák miatt, kifejezetten sok adóbevételtől esnek el évről-évre, ezért erőforrásaik nagy részét a digitális vállalkozások méltányos megadóztatására irányuló nemzeti és nemzetközi megoldások keresésére allokálták. Mivel globális megállapodást, csak a nemzetek egybehangzó akaratával lehet bevezetni, ezért hosszú ideig nem született egységes megoldás. Egyes államok, ebből kifolyólag az önálló intézkedések irányába mozdultak el. Számos európai és Európán kívüli ország is bevezette a digitális szolgáltatási adóját, azonban, mivel nemzetközi konszenzus nélkül, önállóan lettek bevezetve, a fennállhat a vállalkozások kettős adóztatásának veszélye. Miután felismerték az államok, hogy az unilaterális megoldások nem vezetnek előre, ismét foglalkozni kezdtek az államok, nemzetközi szervezetek a digitális gazdaság megadóztatásának kérdésével. Igaz, több évbe telt, de mára sikerült eljutni oda, hogy 136 ország beleegyezett egy globális szintű két pilléren alapuló, nagy multinacionális vállalatcsoportokat – ideértve a digitális vállalkozások nagy részét – megadóztató egységes szabályozás kialakítására. | |
| 695 | |a adózás | ||
| 695 | |a digitális gazdaság | ||
| 695 | |a Európai Bizottság | ||
| 695 | |a OECD | ||
| 695 | |a társasági adó | ||
| 700 | 1 | |a Galántainé Dr. Máté Dr. Zsuzsanna |e ths | |
| 700 | 1 | |a Pellei Erzsébet |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41001/1/A%20t%C3%A1rsas%C3%A1gi%20ad%C3%B3%20k%C3%A9rd%C3%A9se%20a%20digit%C3%A1lis%20gazdas%C3%A1gban_Szente%20Evelin_szakdolgozat_2021_v2.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41001/2/BA_O_Szente_Evelin.pdf |z Dokumentum-elérés |