Munkaviszonyból származó jövedelmek közterhei (nemzetközi összehasonlítással)
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | adó fogyasztói kosár járulékok munkabérek nemzetközi adatok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41040 |
| Abstract: | Kutatásom során bemutattam, hogy, melyik a három legnépszerűbb munkavállalási hely, a magyarok számára. Az első Ausztria volt, a második Németország a harmadik pedig az Egyesült Királyság a 2020-as évre vonatkoztatva. A munkabérből levont közterheket vizsgáltam. Egyes régiónként bemutattam a jövedelemadó mértéket/mértékeket, érvényesíthető adóalap és adókedvezményeket, valamint az adóbevallási határidőket illetve a munkavállalótól levont járulékok is ismertetésre kerültek. Minden ország esetében elmondható, hogy a közterheket a munkaadó vonja le és fizeti meg, valamint hogy társadalombiztosítás fedezetére történő befizetés kötelező érvényű. Magyarország az egyetlen, ahol egykulcsos adórendszer van jövedelemadó tekintetében, a másik három vizsgált területen sávos adókulcsok vannak hatályban. Különböző jövedelemszinthez eltérő adószázalék kapcsolódik. Minél magasabb adott esetben a munkabérből származó jövedelem annál magasabb százalékkal adózik. Hazánk az egyetlen, ahol nincs mentesített érték, tehát az első forint is adóköteles jövedelemnek számít. Társadalombiztosítás tekintetében csak itthon nincs járulékplafon, ami azt jelenti, hogy bármekkora bérből is 18,5% a társadalombiztosítási járulék, ez más térségben eltérően alakul. Minden egyes országban a járulékként levont összeg után jogosultak a munkavállalók különböző szociális ellátásokra, ilyen például az orvosi ellátás, munkanélküli segély, nyugdíj. Tanulmányom bemutatja, hogy közteher tekintetében Németországban a legmagasabb az elvonás mértéke, ezt követi Magyarország, Ausztria, majd az Egyesült Királyság a negyedik. Vizsgálatom kiterjedt a bruttó, nettó átlagbér 2020-as értékeire, ezeket összehasonlítottam vásárlóerő-paritással korrigáltan is, hiszen a big-mac index segítségével kimutattam mennyire alulértékelt a forint mind az euróhoz, mind pedig az angol fonthoz képest. A korrekció lényege, hogy az eltérő devizájú országok összehasonlíthatóvá váljanak. Fontos mutatószám az adóék, mely azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségnek (vagyis bruttó bér + munkáltatói terhek) hány százalékát vonja el az állam adók és járulékok formájában. Számítási módja 1-(nettó bér/teljes bérköltség). Az országok sorrendje Németország, Magyarország, Ausztria, Egyesült Királyság. Nemzetközi statisztikák alapján összeállítottam különböző termékekből és szolgáltatásokból álló fogyasztói kosarat, logikai szempontból külön szegmensekre bontottam. Bemutattam amerikai dollárban ezek különböző árait, majd régiónként a vásrálóerő-paritással korrigált nettó átlagbérhez hasonlítottam. Ezzel a kutatással kiderült, melyik országban mely fogyasztói kosárrészlet mekkora százalékot tesz ki az éves vásrálóerő-paritással korrigált nettó átlagbérből. Ezek alapján Ausztriában és Németországban olcsóbb az élet, mint Magyarországon, az Egyesült Királyságban pedig drágább. Mivel mind munkabér, mind adózás, mind pedig megélhetés költségeiben az ausztriai értékek bizonyultak a legkedvezőbbnek Magyarországhoz képest, kutatásom eredménye hogy a négy vizsgált ország közül Ausztria bizonyult a megélhetés szempontjából a legoptimálisabbnak. |
|---|